Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-174 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 173. számú törvényjavaslat tárgyában

78 174. szám. ség követelte (59. §), a szövetkezet egyes­séget csak abban az esetben köthet­és az ilyen követelésekről csak akkor mondhat le, ha az egyességhez vagy lemondáshoz a kisebbséghez tartozó tagoknak legalább hattizede hozzá­járult. A közgyűlési határozat megtámadása. 62. §. (i) A közgyűlés minden olyan határozatát, amely törvénybe vagy alapszabályba ütközik, bármely tag megtámadhatja. (2) Megtámadhatja a határozatot a határozat meghozatala előtt kivált tag is, ha a határozat a neki kifizetendő üzletrész nagyságát érinti. (3) Megtámadhatja végül a közgyű­lési határozatot az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság is, ha a határozat olyan intézkedésre vonatkozik, amely­nek a végrehajtása az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság felelősségét vonja maga után. Keresetindítás közgyűlési határozat ellen. 63. §. (1) A közgyűlési határozatot megtámadó keresetet a vonatkozó közgyűlési határozat jegyzőkönyvének a cégbíróságnál való bemutatásától számított hat hónap alatt a szövet­kezet székhelye szerint illetékes tör­vényszéknél a szövetkezet ellen kell indítani. (2) A szövetkezetet a perben rend­szerint az igazgatóság, abban az eset­ben pedig, ha a keresetet az igazgató­ság indítj a, a felügyelőbizottság kép­viseli; ha a pert a felügyelőbizottság vagy a felügyelőbizottság és az igaz­gatóság együttesen indítja, a cégbíró­ság a szövetkezet képviselőjéül olyan tagot jelöl ki, aki sem az igazgatóság­nak, sem a felügyelőbizottságnak nem tagja. (3) A szövetkezet kérelmére a bíró­ság, ha a keresetet kellőképpen megala­pozottnak nem látja — a keresetet indító tagot, igazgatóságot vagy fel ügyelőbizottságot belátása szerint meg­állapított nagyságú biztosíték letéte­lére kötelezheti. (4) A bíróság a felperes kérelmére az igazgatóság és a felügyelőbizottság véleményének meghallgatása után a megtámadott közgyűlési határozat vég­rehajtását a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A megsemmisítés joghatálya. 64. §. (1) Amennyiben a közgyűlési határozatot jogerős ítélet semmissé nyilvánította, az ítélet azokra a tagokra is kihat, akik nem álltak perben. (2) Alaptalan megtámadás esetében a megtámadóknak a szövetkezettel szemben keletkező felelősségére a 60. § (2) bekezdésében foglalt sza­bályok az irányadók. A küldöttgyűlés. 65. §. (1) Olyan szövetkezetnél, amelynek tagjai az ötszázat meg­haladják vagy túlnyomó részben szö­vetkezetek, az alapszabály a köz­gyűlés helyébe a tagok küldöt­teinek gyűlését léptetheti. Ebben az esetben a közgyűlésre vonatkozó jogszabályokat a küldöttek gyűlésére kell alkalmazni. A kisebbségi jogo­kat ilyen esetben a küldöttek gya­korolják, megtámadási jog (62. §•) azon­ban ilyen esetben is minden tagot megillet. Az alapszabályban részlete­sen meg kell állapítani a küldöttek választásának módját és a megválasz­tás időtartamát, továbbá a küldöttek gyűlésének szervezetét és ügyrendjét, valamint azt, hogy a küldöttek a szö­vetkezeti tagokat a gyűlésen történ­tekről hogyan tájékoztatják. Az alap­szabálynak ezek a rendelkezései csak akkor válnak joghatályosakká, ha a kereskedelem- és szövetkezetügyi mi­niszter a Kamara meghallgatása után jóváhagyta őket. (2) A küldöttek száma ötvennél ke­vesebb nem lehet és száz tagnak joga I

Next

/
Oldalképek
Tartalom