Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-174 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 173. számú törvényjavaslat tárgyában

174. szám. 73 üzletévnek az • utolsó napján volt vagyonállása és tagállománya irányadó, amelyben a kivált tag felmondása, illetőleg kizárása jogerőre emelkedett, avagy amely évben a tag elhalálozott. (2) A kivált tagnak csak az általa befizetett üzletrész névértékére, továbbá az évi üzleti feleslegből a kiválás napját magábafoglaló üzletév végéig esetleg járó összegekre (93. és 95. §) van joga. Ha azonban a mérleg szerinti üzletrésztőkének a kivált tagra eső hányada az általa befizetett üzletrész névértékét nem éri el, a kivált tagnak — a 93. és 95. § szerint esetleg járó összegeken felül — csak erre az üzletrész-hányadra van joga. Az így kiszámított üzletrészt legkésőbb a kiválás napját magábafoglaló üzlet évet követő üzletév utolsó napjáig kell kifizetni. Az üzletrész kifizetése iránti követelés a tartalékalap javára három év alatt elévül. Feloszlás előtti kiválás. 41. §. (1) Ha a tagság megszűnésének időpontjától számított hat hónap alatt a szövetkezet feloszlik, a tagság megszűnését a tagnak a szövetkezet hitelezőihez való viszonyában meg nem történtnek kell tekinteni. (2) Ha ilyen esetben a kiválás az üzletrész átruházása folytán következett be, a hitelezők javára teljesítendő pótfizetések tekintetében az átruházó és megszerző egyetemlegesen felel. IV. Fejezet. A szövetkezet szervei. A szervek felsorolása. 42. §. A szövetkezet szervei : a) a közgyűlés, b) az igazgatóság, c) a felügyelőbizottság. A közgyűlés összetétele. 43. §. À közgyűlés a szövetkezet tagjaiból áll. A ta^ok a szövetkezet Nemzetgyűlési iromány. 1945—1949, III, kötet, ügyeiben őket megillető jogokat általában a közgyűlésen gyakorolják. A közgyűlés összehívása, 44. §. (i) A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. Ez a jog az igazgatóságot akkor is megilleti, ha a törvény vagy alapszabály szerint az összehívásra más is jogosult. (2) Az igazgatóság a közgyűlést e törvényben és az alapszabályban külön előírt eseteken kívül mindannyiszor köteles összehívni, valahányszor ezt a szövetkezet érdeke halaszthatatlanul megkívánja. (3) A közgyűlést a szövetkezet székhelyén kell megtartani. Ettől a szabálytól különösen indokolt esetben a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter eltérést engedélyezhet. Rendkívüli összehívási jog. 45. §. (1) A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagoknak legalább egytizedrésze — de legalább három tag — az ok és cél megjelölésével írásban kívánja. (2) Ha az igazgatóság a tagok kívánságára a közgyűlést tizenöt nap alatt nem hívja össze, a cégbíróság az összehívásra jogosult tagok kérelmére köteles a közgyűlést összehívni és egyben a tagok közül kijelölheti a közgyűlés elnökét is. (3) Ha a közgyűlés határozatában megállapítja, hogy összehívására kellő indok nem volt, a közgyűlés összehívásának és megtartásának költsége az összehívó tagokat terheli. A költség viselése kérdésében a közgyűlést összehívó tagok kérelmére a jegyzőkönyv bemutatása alkalmával a cégbíróság végérvényesen dönt. (*) A közgyűlést a felügyelőbizottság hívja össze, ha azt javaslata ellenére az igazgatóság elmulasztja. A meghívó. 46. §. (1) A közgyűlésre való meghívást a napirenddel együtt legalább 10