Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-174 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 173. számú törvényjavaslat tárgyában

174. szám. 65 (3) A cégbíróság a szövetkezetet csak akkor jegyezheti be, ha a szövetkezet igazolja, hogy a természetbeni hozzájárulást vagy az átveendő vagyontárgyat a szövetkezetnek átadták. Ha a természetbeni hozzájárulás vagy az átveendő vagyontárgy ingatlan, a szerzésre vonatkozó okiratot kell bemutatni. (4) A hozzájárulás, valamint az átveendő vagyontárgy értékét és ellenértékét véglegesen az alakuló közgyűlés — szükség esetében szakértő meghallgatásával — állapítja meg. A megalakulás általános feltételei. 8. §. (1) A szövetkezetet megalakultnak kell tekinteni, ha a) az alapszabályt megállapították ; b) az alakuló közgyűlés a megalakulást elhatározta, igazgatóságát és felügyelőbizottságát megválasztotta ; c) a szövetkezetet a cégjegyzékbe bejegyezték. (2) Akik. a szövetkezet megalakulása előtt a szövetkezet nevében eljárnak, egyetemlegesen felelősek. A tagok legkisebb száma. 9. §. (1) A megalakuláshoz megkívánt legkisebb taglétszám : a) fogyasztási szövetkezetnél, ha a szövetkezet székhelye község: 60j város : 150, Budapest székesfőváros : 300 ; b) termelő- és értékesítőszövetkezetnél, ha a szövetkezet székhelye község : 15, város : 25, Budapest székesfőváros: 50;, c) kiskereskedők beszerző- és elosztószövetkezeteinél, ha a szövetkezet székhelye község : 15, város : 25, Budapest székesfőváros : 50 ; d) egyéb szövetkezetnél : 15. (2) Vegyes tárgyú szövetkezet legkisebb taglétszáma tekintetében a szövetkezet tárgyát képező annak a szövetkezeti fajtának legkisebb taglétszáNemzetgyűlési iromány. 1945—1949. III. kötet. mát kell irányadónak venni, amelynél a legkisebb taglétszám az (1) bekezdés szerint a legmagasabb. (3) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a legkisebb taglétszámot egyes szövetkezetekre az előző bekezdésekben foglaltaknál alacsonyabban, a szövetkezetek egyes csoportjára pedig az Országos Magyar Szövetkezeti Kamara (a továbbiakban: Kamara 157. §) meghallgatása után, valamint a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve, a fentiektől eltérően is megállapíthatja. Az alakuló közgyűlés összehívása - és feladata. 10. §. (1) Az alapítóknak az alapítási tervezet keltétől számított két hónap alatt össze kell hívniok az alakuló közgyűlést. (2) Az alakuló közgyűlés határoz a szövetkezet megalakulásáról, megállapítja a szövetkezet alapszabályát s megválasztja a szövetkezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait. (3) Ha az alakuló közgyűlést e határidő alatt nem tartják meg, az üzletrészjegyzések hatályukat vesztik és az alapítók egyetemlegesen kötelesek az aláíróknak a netán már teljesített befizetéseket visszatéríteni. Az alakuló közgyűlés egyéb szabályai. 11. §. Az alakuló közgyűlés akkor határozatképes, ha a közgyűlésen az üzletrész jegyzők legalább kétharmadrésze jelen van és legalább kétharmadrészük a megalakulásra szavaz. Egyebekben az alakuló közgyűlésre, különösen az összehívás és a határozathozatal módjára, valamint a tagok szavazati jogára azok a szabályok érvényesek, amelyeket a szövetkezet megalakulása utáni közgyűlésekre a törvény megállapít. Az üzletrészjegyzők visszalépése. 12. §. (1) Ha az alakuló közgyűlés az alapítási tervezetben foglaltaktól lényegesen eltérő alapszabályt állapít meg, az az üzletrészjegyző, aki a megvál9 •