Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.
1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
50 173. szám. nak kell lennie. A további szavazatok számát általában a tag szövetkezetek taglétszáma alapján kell megállapítani. Az alapszabály azt is megengedheti, hogy a szavazati jog megállapításánál a taglétszám mellett a jegyzett üzletrészek száma is figyelembe vétessék. Egyik esetben sem szabad azonban egyes tagszövetkezetek, illetőleg üzletrészek között megkülönböztetést tenni, amit a javaslat szövegének »azonos kulcs szerint« szavai juttatnak kifejezésre. Ezeknek az általános szempontoknak kikötése után a javaslat a további részletek megállapítását az alapszabályra bízza (135. §). Egyébként a központ alapszabályát csak akkor lehet a cégjegyzékbe bejegyezni, ha azt a kereskedelemés szövetkezetügyi miniszter — az érdekelt minisztériumokkal egyetértve — jóváhagyta, így ebben a tekintetben az igazságos és egységes gyakorlat kialakítására a lehetőség ezúton is megvan (143. §). Az 0. Sz. K.-nál az évi felesleg felosztására nézve általában a szövetkezetekre megállapított szabályokat kell alkalmazni. Ha az 0. Sz. K. alapszabálya ezt lehetővé teszi, az 0. Sz. K. közgyűlése elhatározhatja, hogy az 0. Sz. Ki. évi tiszta feleslegét vagy annak egy részét olyan beruházásra fordítsa, amelyet a tagszövetkezetek külön-külön nem tudnak megvalósítani, és amely tagszövetkezetek gazdasági megerősödését szolgálja, vagy azt szövetkezeti társadalmi célokat szolgáló alapba utalja. Ezek a rendelkezések vüágosan mutatják, hogy a központ a tagszövetkezeteknek ebben a vonatkozásban is müyen jelentős segítőtársa lehet és milyen fontos feladatokat tölthet be a szövetkezeti mozgalom fejlődésénél (136. §). Az 0. Sz. K. állandó üzleti összeköttetésben áll a tagszövetkezetekkel, azokat hitellel vagy másképpen is segíti, üzletvitele nagymértékben összefügg a tagszövetkezetek üzletvitelével és így indokolt, hogy az O. Sz. K. ellenőrzési jogot gyakorolhasson tagszövetkezetei felett. Kívánatos ez az ellenőrzés a közösség szempontjából is, mert ezen keresztül a tagszövetkezetek állandó szakszerű ellenőrzése is biztosítva van. Ennek a jogkörnek meghatározásánál nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a javaslat szerint a szövetkezeti mozgalomnak a nép széles köréből, szabad elhatározásából, alulról kell fejlődnie. így — mint már kifejtettem — a javaslat szerint az érdekeltek szabad elhatározásával alakulnak a szövetkezetek és a szövetkezet szabadon dönt abban a kérdésben, hogy az O. Sz. K,. kötelékébe belép-e vagy sem. Ebből folyik az a további követelmény, hogy az 0. Sz. K.-ot nem szabad olyan ellenőrzési joggal felruházni, amely a szövetkezeti mozgalom eme szabad fejlődését gátolná és a tagszövetkezeteket az 0. Sz. K. teljes gazdasági hatalma érvényesülésének tenné ki. Amíg tehát egyfelől szükség van arra, hogy a szövetkezet az általa nyújtott gazdasági előnyök fejében az 0. Sz. K. felé, ennek biztosítása érdekében, továbbá a szövetkezetek közösségi jellegére tekintettel, tehát közérdekből megfelelő ellenőrzési jogot kapjon, addig a másik oldalról nem mehet el az ellenőrzés addig, hogy az a tagszövetkezeteket az O. Sz. K. kénye-kedvének tegye ki. Ezeknek az elveknek a figyelembevételével a javaslat ellenőrzési jogot biztosít ugyan az O. Sz. K.-nak, azonban ez nem terjed addig, hogy az 0. Sz. R. a tagszövetkezeteket feloszlathassa. Ehhez képest a javaslat az• ellenőrzési jog megállapításának végső határát abban szabja meg, hogy az 0. Sz. K. bizonyos intézkedésekre szólíthatja fel a tagszövetkezeteket és ha azok annak nem hajlandók eleget tenni, akkor tagjai sorából kizárhatja. Hogy azonban a tárgyÜagos elbírálás lehetősége ilyen esetben is biztosítva legyen, a közgyűlés ilyen tartalmú határozata ellen a javaslat jogorvoslati lehetőséget ad a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez. Ha azután a miniszter a tagszövetkezet vagy éppen az 0. Sz. K. ellen további eljárást lát szükségesnek, felügyeleti joga alapján azt is megteheti (146. §).
