Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

173. szám. 25 t) ha a szövetkezetet a cégbíróság határozattal (97. §) vagy a szövetkezeti bíróság ítélettel (99. §) feloszlatja ; à) ha a szövetkezet ellen csődöt nyitnak. (2) Az alapszabály még más feloszlási eseteket is megállapíthat. Alacsony taglétszám miatti feloszlatás, 97. §. A cégbíróság az igazgatóság kérelmére határozattal feloszlatja a szövetkezetet, ha tagjainak száma a törvényben vagy az annak alapján kiadott rendeletben, avagy engedélyben (9. §) megállapított legkisebb szám álá csökken. Ha az igazgatóság a kérelmet a tagoknak a legkisebb szám alá csökkenése napjától számított hat hónap alatt elő nem terjeszti, a cégbíróság az igazgatóság meghallgatása után a szövetkezet feloszlatását hivatalból mondja ki, kivéve, ha az igazgatóság időközben igazolja, hogy a tagok száma e törvényben vagy az ennek alapján kiadott rendeletben, illetőleg engedélyben megállapított legkisebb számot elérte. A szövetkezeti bíróság, 98. §. (1) A szövetkezeti bíróság a Kúria körében szervezett külön bíróság, amely az elnökön felül két ítélőbíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el. A szövetkezeti bíróság elnöke a Kúria elnöke vagy a Kúria elnökének kijelölése alapján a Kúria másodelnöke vagy egyik tanácselnöke. A szövetkezeti bíróság két tagját a Kúriának a Kúria elnöke által előre kijelölt tanácselnökei és ítélőbírái közül az eljáró tanács elnöke hívja be. Egy ülnök tagját a felperesként fellépő kereskedelmi cégbejegyzésekre felügyelő miniszteri biztos (az alábbiakban: cégbiztos), egy ülnök tagját pedig az alperesként perbevont szövetkezet jogosult a Kamara közgyűlése által a szövetkezeti szakemberekből összeállított névjegyzékbe felvett személyek közül választani. Ha valamelyik fél választási jogával nem él, az ülnök behívásáról az eljáró tanács - elnöke gondoskodik. Áz ülnököt ilyen esetben is a Kamara közgyűlése által a szövetkezeti szakemberekből összeállított névjegyzékbe felvett személyek közül kell behívni. (2) Az eljárásban — amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik — a Pp. (1911 :1. törvénycikk) általános elveit megfelelően kell alkalmazni. A szövetkezeti bíróság szervezeti és egyéb eljárási szabályait az igazságügyminiszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. A szövetkezeti bíróság feloszlatási joga, 99. §. (1) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter utasítására a cégbiztos keresettel kérheti annak a szövetkezetnek feloszlatását, amely a jelen törvény szerint nem tekinthető szövetkezetnek. A per a szövetkezeti bíróság hatáskörébe tartozik. A szövetkezeti bíróság a per során hivatalból köteles megvizsgálni, hogy a feloszlatni kért vállalat működése mennyiben felel meg a jelen törvény rendelkezéseinek és a szövetkezeti intézmény célkitűzéseinek. (2) Ha valamely szövetkezetről a szövetkezeti bíróság megállapítja, hogy az nem szövetkezet, a szövetkezeti bíróság megkeresi a cégbíróságot a szövetkezet feloszlatásának a cégjegyzékbe való bejegyzése végett. Ilyen esetben a bíróság az ítéletben a szövetkezetet arra is kötelezheti, hogy a szövetkezet a jogosulatlanul élvezett adóés illetmény kedvezménynek megfelelő Összeget az államkincstárnak megtérítsen. A térítés mértékének megállapításánál azt az időpontot kell kiinduló pontként figyelembe venni, amely időponttól a bíróság megítélése szerint a szövetkezet már nem tekinthető szövetkezetnek. Nemzetgyűlési iromány. 1945—1949. III. kötet.