Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

173. szám. 23 A mérlegkészítés elvei, 91. §. (i) Az igazgatóság köteles minden üzlet év végén mérleget • és eredménykimutatást, valamint üzleti jelentést (68. §) készíteni s a szövetkezet vagyontárgyairól és tartozásairól leltárt felvenni. (2) A mérleget és eredmény ki mutatást (eredményszámlát) a lelkiismeretes és a valóságnak megfelelő elszámolás elvei szerint világosan és áttekinthetően kell megszerkeszteni úgy, hogy a tagok azokból egyrészt a szövetkezet vagyoni helyzetéről s a saját tőke és tartozások közötti arányról, másrészt a jövedelmekről és veszteségekről részletes tájékozódást szerezhessenek. (s) A leltárban fajtánkint csoportosított vagyontárgyak és tartozások pénzben kifejezett mérlegértékének számszeiűleg egyeznie kell a mérleg megfelelő tételeivel. (4) A mérleg (dinamikus) és eredményszámla felállításánál a következő szabályokat kell alkalmazni : a) Az olyan árut és értékpapírt, amelynek tőzsdei ára van, legfeljebb az üzletév utolsó napján érvényben volt tőzsdei árfolyamon lehet értékelni ; ha azonban ez az érték meghaladj a a Deszerzési vagy előállítási árat, csak az utóbbit szabad számításba venni. Tőzsdei árral nem bíró értékpapírt legfeljebb a beszerzési árban, de ha ez a forgalmi értéknél nagyobb, csak az utóbbi értékben lehet a mérlegbe felvenni. b) Az üzleti forgalom tárgyához tartozó minden más vagyontárgyat legfeljebb beszerzési vagy előállítási árában, ha azonban forgalmi értéke ennél kisebb, legfeljebb ebben az értékben lehet a mérlegbe felvenni. c) Az üzleti berendezést és egyéb olyan vagyontárgyakat (ingatlanokat, épületeket, erőközpontokat, gépeket, szállítási eszközöket, szerszámokat és felszerelési tárgyakat, jogokat, engedményeket, szabadalmakat, előállítási eljárásokat, védjegyeket, stb.)> amelyek nem eladásra, hanem a szövetkezet üzemében állandó használatra vannak szánva, legfeljebb az elhasználódásuknak megfelelő értékcsökkenés levonásával számított beszerzési vagy előállítási árban lehet a mérlegbe felvenni. Az értékcsökkenés levonása elmaradhat, ha az értékcsökkenésnek megfelelő összeget leírásként vagy értékcsökkenés címén a mérleg teheroldalán felveszik. d) Az alapítás és első szervezés költségeit legfeljebb Öt évre elosztott részletekben veszteségként le kell írni. ; e) Az üzletrésztoke, a tartalékalap és minden más alap (felújítási, árfolyamkülönbözeti tartalék, szociális tartalékok vagy alapok, stb.) összegét a mérleg teheroldalára kell beállítani. f) Azokat a veszteségeket, amelyek később teljesítendő szállítási vagy átvételi kötelezettségek, avagy hasonló nemű függő ügyietek folyamányaként a mérleg összeállításakor már előreláthatok, a mérlegben fel kell tüntetni vagy számításba kell venni. A kezesség (jótállás, szavatosság, váltóforgatás) címén vállalt kötelezettségeket és a szövetkezet bármely vagyontárgyát terhelő zálogjogokat — az utóbbiakat a zálogjoggal biztosított követelés öszszegének megjelölésével — a mérleg teheroldalán a többi kötelezettségtől elkülönítve ki kell mutatni s a mérleg mellékletében (a leltárban) külön csoportosításban fel kell tüntetni. g) A kétes követeléseket valószínű értékük szerint kell számításba venni, a behajthatatlanokat pedig le kell írni. Ji) A szövetkezet által felvett hoszszabb lejáratú kölcsönöket a vissza* fizetendő összegben kell a tartozások közé felvenni. Ha a visszafizetendő összeg a kölcsön kibocsátási összegét meghaladja, a különbözetet külön tételben be lehet állítani a mérleg vagyonoldalán. A mérleg vagyonoldalán beállított ezt a vagyontételt azonban