Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

173. szám. 23 A mérlegkészítés elvei, 91. §. (i) Az igazgatóság köteles min­den üzlet év végén mérleget • és ered­ménykimutatást, valamint üzleti jelen­tést (68. §) készíteni s a szövetkezet vagyontárgyairól és tartozásairól lel­tárt felvenni. (2) A mérleget és eredmény ki muta­tást (eredményszámlát) a lelkiismere­tes és a valóságnak megfelelő elszámo­lás elvei szerint világosan és áttekint­hetően kell megszerkeszteni úgy, hogy a tagok azokból egyrészt a szövetkezet vagyoni helyzetéről s a saját tőke és tartozások közötti arányról, másrészt a jövedelmekről és veszteségekről rész­letes tájékozódást szerezhessenek. (s) A leltárban fajtánkint csoportosí­tott vagyontárgyak és tartozások pénz­ben kifejezett mérlegértékének szám­szeiűleg egyeznie kell a mérleg meg­felelő tételeivel. (4) A mérleg (dinamikus) és ered­ményszámla felállításánál a következő szabályokat kell alkalmazni : a) Az olyan árut és értékpapírt, amelynek tőzsdei ára van, legfeljebb az üzletév utolsó napján érvényben volt tőzsdei árfolyamon lehet értékelni ; ha azonban ez az érték meghaladj a a De­szerzési vagy előállítási árat, csak az utóbbit szabad számításba venni. Tőzs­dei árral nem bíró értékpapírt leg­feljebb a beszerzési árban, de ha ez a forgalmi értéknél nagyobb, csak az utóbbi értékben lehet a mérlegbe fel­venni. b) Az üzleti forgalom tárgyához tar­tozó minden más vagyontárgyat leg­feljebb beszerzési vagy előállítási árá­ban, ha azonban forgalmi értéke ennél kisebb, legfeljebb ebben az értékben lehet a mérlegbe felvenni. c) Az üzleti berendezést és egyéb olyan vagyontárgyakat (ingatlanokat, épületeket, erőközpontokat, gépeket, szállítási eszközöket, szerszámokat és felszerelési tárgyakat, jogokat, enged­ményeket, szabadalmakat, előállítási eljárásokat, védjegyeket, stb.)> ame­lyek nem eladásra, hanem a szövet­kezet üzemében állandó használatra vannak szánva, legfeljebb az elhasz­nálódásuknak megfelelő értékcsökkenés levonásával számított beszerzési vagy előállítási árban lehet a mérlegbe fel­venni. Az értékcsökkenés levonása el­maradhat, ha az értékcsökkenésnek megfelelő összeget leírásként vagy ér­tékcsökkenés címén a mérleg teher­oldalán felveszik. d) Az alapítás és első szervezés költ­ségeit legfeljebb Öt évre elosztott rész­letekben veszteségként le kell írni. ; e) Az üzletrésztoke, a tartalékalap és minden más alap (felújítási, ár­folyamkülönbözeti tartalék, szociális tartalékok vagy alapok, stb.) össze­gét a mérleg teheroldalára kell beállí­tani. f) Azokat a veszteségeket, amelyek később teljesítendő szállítási vagy át­vételi kötelezettségek, avagy hasonló nemű függő ügyietek folyamányaként a mérleg összeállításakor már előre­láthatok, a mérlegben fel kell tüntetni vagy számításba kell venni. A kezesség (jótállás, szavatosság, váltóforgatás) címén vállalt kötelezettségeket és a szövetkezet bármely vagyontárgyát terhelő zálogjogokat — az utóbbiakat a zálogjoggal biztosított követelés ösz­szegének megjelölésével — a mérleg teheroldalán a többi kötelezettségtől elkülönítve ki kell mutatni s a mérleg mellékletében (a leltárban) külön cso­portosításban fel kell tüntetni. g) A kétes követeléseket valószínű értékük szerint kell számításba venni, a behajthatatlanokat pedig le kell írni. Ji) A szövetkezet által felvett hosz­szabb lejáratú kölcsönöket a vissza* fizetendő összegben kell a tartozások közé felvenni. Ha a visszafizetendő összeg a kölcsön kibocsátási összegét meghaladja, a különbözetet külön té­telben be lehet állítani a mérleg va­gyonoldalán. A mérleg vagyonoldalán beállított ezt a vagyontételt azonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom