Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

173. szám. 15 (3) Eta a tagoknak eddigi felelőssége korlátlanná változik, vagy az eddiginél magasabb összegre emelkedik, a már kivált tagok felelőssége azontúl is változatlan marad. Változatlan marad akkor is, ha a kiválástól számított hat hónapon belül a szövetkezet feloszlik. Vizsgálat elrendelése. 57. §. A közgyűlés a napirendre tűzött tárgyakkal kapcsolatban az alapítás vagy üzletvezetés bizonyos mozzanatainak megvizsgálására egyszerű szótöbbséggel külön megbízottakat vagy szakértőket (vizsgálókat) rendelhet ki. Ilyen indítvány felett nem szavazhatnak az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, ha pedig az alapítás eseményeinek megvizsgálásáról van szó, az alapítók sem személyesen, sem meghatalmazott útján, sem pedig mint más tagok meghatalmazottjai nem szavazhatnak. A vizsgáló jogai és kötelességei. 58. §. (1) Az igazgatóság köteles az előbbi szakasz eseteiben a vizsgálat eredményességét minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani, így különöcen köteles a vizsgálónak a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni, hogy a vizsgáló a szövetkezet -könyveit és iratait megtekinthesse, továbbá a szövetkezet pénztárát, áru- és értékpapírállományát megvizsgálhassa. (2) A vizsgáló a vizsgálat eredményét aláírásával ellátott jegyzőkönyvbe ~ foglalja s annak egy-egy példányát az igazgatóságnak, a felügy előbizottságnak és a vizsgáló kiküldését indítványozók által megjelölt szövetkezeti tagnak megküldi. (3) A vizsgálót a működése során tudomására jutott tények tekintetében titoktartás kötelezettsége terheli ; titoktartás megszegése esetében az okozott károkért felelős a szövetkezetnek. A szövetkezetnek a vizsgálóval szemben támasztható ilyen kártérítő követelése — csalárd eljárás esetét kivéve — öt év alatt elévül. Kártérítő perek. 69. §. (1) Ha a közgyűlés egyszerű többséggel elhatározza, vagy a tagok egytized része — de legalább három tag — követeli, érvényesíteni kell azokat a követeléseket, amelyeket a szövetkezet az alapításból kifolyólag az alapításért felelős személyek ellen vagy az ügyvitelből kifolyólag az igazgatóság vagy felügyelőbizottság tagjai ellen támaszthat. Ez a jog csak azokat a tagokat illeti meg, akik a közgyűlés napjától visszafelé számított legalább hat hónap óta tagjai a szövetkezetnek, feltéve, hogy a szövetkezet bejegyzése óta hat hónap már eltelt. A tagok egytized része csak akkor léphet fel, ha a követelés érvényesítését a közgyűlés elutasította. (2) Ilyen esetben a szövetkezetet az igazgatóság helyett az a tag képviseli, akit a közgyűlés a tagok közül kijelöl. E képviselőt — ha a per a kisebbség követelésére indul meg — a kisebbség bármely tagjának kérelmére, a kisebbség tagjai közül a cégbíróság jelöli ki. A kisebbségi per szabályai. 60. §. (1) Az 59. § alapján a kisebbség által indítható pert legkésőbb a közgyűlés napjától számított egy hónapon belül meg kell indítani. (2) Alaptalan per esetében a kisebbség tagjai kötelesek a szövetkezetnek megtéríteni mindazokat a költségeket, rosszhiszeműségük esetében azokat a károkat is, amelyek az alaptalan perből a szövetkezetre háramlottak. Abban a kérdésben, hogy ilyen követelését a szövetkezet érvényesíti-e vagy sem, a közgyűlés határoz. Egy ess ég, lemondás. 61. §. Azokra a követelésekre nézve, amelyeknek érvényesítését a kisebb-