Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-182 • Törvényjavaslat a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők kegyeleti gondozása tárgyában

182. szám. 217 Melléklet a 182. számú irományhoz* Indokolás „a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők kegyeleti gondozása tárgyában" készült törvényjavaslathoz. Az ország közvéleménye előtt köztudomású, hogy a Vörös Hadsereg az ország felszabadítása érdekében súlyos véráldozatokat hozott. A Nemzetgyűlés egyfelől saját kegyeletes érzéseitől indíttatva, másfelől a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal egyetértésben a Szovjet Főparancsnokság részéről ünnepélyes formában nyomatékos módon kifejezésre juttatott kívánalomnak is megfelelően gondoskodni kíván a magyar földön hősi halált halt szovjet katonákért emelt emlékművek és e katonák elhelyezésére szolgáló köztemetők kegyeleti gondozásának biztosításáról. Noha a fennálló rendelkezések lehetővé tennék a jelen törvényben célzott intézkedések megvalósítását, helyesebb mégis külön törvényt alkotni ebben a kérdésben, hogy kitűnjék, miszerint ez a gondoskodás egyben figyelmeztetés is kíván lenni mindenki számára, hogy a demokratikus Magyar Köztársaságért a szovjet-orosz katonák legdrágább kincsüket, életüket áldozták fel s ezért emléküket a köztársaság minden polgára kegyelettel tartozik megbecsülni. A megbecsülés legkifejezőbb módon akkor látszik biztosíthatónak, ha a szóbanlevő emlékművek és hősi temetők céljára szolgáló területek közterületté nyilváníttatnak és ezáltal a köz gondozási körébe utaltatván, egyben közkegyeleti helyként jelentkeznek a nyilvánosság előtt. A közfelfogás ekként úgy értékeli a szóbanlevő területek jelentőségét, mint a magyar földért és a szabadság eszméjéért vérüket ontott és így a magyar földdel örökre összeforrt hősöknek szentelt hála földjét. Az említett szempontok figyelembevételével a törvényjavaslat 1. §-a a szovjet katonai emlékművek és hősi temetők elhelyezésére szolgáló területeket közterületté nyilvánítja és lehetőséget teremt arra is, hogy amennyiben az ilyen területek megszerzéséhez a rendes forgalomban használatos jogügyletek lehetőséget nem adnak, e terület kisajátítás útján szereztessék meg. A kisajátítás jogi engedélyezését, valamint az azonnali birtokbavétel elrendelését a javaslat a belügyminiszter hatáskörébe utalja. A javaslat 2. §-a a kegyeleti gondozással járó teendőket a fekvési hely szerint érdekelt község (város) feladatkörébe utalja. A3. § a cselekmény céljához képest a legszigorúbb büntetés kiszabását is lehetővé teszi, általában pedig öt évig terjedhető fogházbüntetést állapít meg az olyan magatartásra, amellyel valaki a szovjet-orosz katonai emlékműveket, Nemzetgyűlési Romany. 1945—1949, III. kötőt. 28