Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

8 s 173. az ugyanott vagy — alapszabályi rendelkezés hiányában — a közgyűlés által meghatározott feltételek szerint a szövetkezet pénztárába befizetni. Az alapszabály az üzletrész névértékét terményben vagy más szolgáltatásban is megállapíthatja. Ilyen esetben a termény vagy más szolgáltatás pénzbeli egyenértékére, valamint a teljesítés egyéb feltételeire az alapszabály rendelkezései, ennek hiányában pedig a közgyűlés határozata az irányadó. (2) Az üzletrészt, ha átruházhatóságát az alapszabály nem zárja ki, csak egészben lehet más személyre átruházni. (3) A szövetkezetnek az üzletrész befizetése iránti követelésével szemben beszámításnak nincs helye ; elengedni vagy elzálogosítani e követelést nem lehet. (4) A szövetkezet sajáfc üzletrészét zálogba nem veheti. (5) Az üzletrészről a szövetkezet a tag részére névre szóló tanúsítványt álJít ki (e) Az üzletrészre magántartozás fejében végrehajtást vezetni nem lehet, a szövetkezeti tag hitelezője azonban lefoglalhatja a tag kiválása - vagy a szövetkezet felszámolása esetében a tagnak a szövetkezettel szemben esetleg fennálló követelését. (7) A szövetkezetnek különböző névértékű üzletrészei nem lehetnek. (s) A. kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter — a szövetkezet céljának szem előtt tartásával, a Kamara meghallgatása után — rendelettel szabályozhatja a szövetkezetekre vagy a szövetkezetek egyes csoportjára az üzletrész névértékének legkisebb vagy legnagyobb összegét, továbbá üzlettőkéjük legkisebb összegét, valamint azt, hogy a jegyzett üzletrészek névértékének hány százalékát kell a megalakulás előtt befizetni. Üzletrészek száma. 29. §. Minden tag legalább egy üzletrészt köteles jegyezni. Az alapszám. . szabály megengedheti, hogy egy tag több üzletrészt is jegyezzen, az egy tag által jegyezhető üzletrészek száma azonban nem haladhatja meg az összes üzletrészek tíz százalékát. Az ötnél több üzletrészt jegyző tagok üzletrészeinek együttes száma nem haladhatja meg az összes üzletrészek negyvenszázalékát. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter egyes indokolt esetekben e tilalom alól kivételt tehet. Fizetési késedelem. 30. §. (1) Fizetési késedelem esetében a tag az esedékes részlet után az esedékesség napjától kamatot köteles fizetni. A kamat összegét az idevonatkozó rendelkezések korlátai között és a fizetési késedelemben levő tagokra egyenlő mértékkel a közgyűlés állapítja meg. (2) Semmis az olyan kikötés, amely késedelem esetében a már befizetett részletek elvesztését állapítja meg. A tagság megszűnése. 31. §. A szövetkezet fennállása alatt a tagság megszűnik : a) kilépéssel, b) kizárással, c) üzletrész átruházásával, d) elhalálozással. Kilépés. 32. §. (1) A tag e törvénynek és az alapszabálynak korlátai között a szövetkezetből bármikor szabadon kiléphet. A kilépési jog a tagot az egyes üzletrészekre külön-külön is megilleti. (s) A kilépést az igazgatósághoz intézendő írásbeli felmondó nyilatkozattal kell bejelenteni. (3) Felmondani csak valamely üzletév végére, azt legalább három hónappal megelőzőleg lehet. Az alapszabály hosszabb, de legfeljebb két évi felmondási időt állapíthat meg. (4) A kilépést az alapszabály a szö" vetkezet bejegyzésének napjától szá~