Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-177 • A magyar miniszterelnöknek az 1946/47. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában a Nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése

177. szám. 125 Gyáripari' károk. Az adatgyűjtés a bányaüzemekével azonos terjedelmű és szerkezetű kérdőíven történt. A kérdőívet minden gyári jellegű ipari üzemnek ki kellett töltenie a vállalat épületeiben, berendezési tárgyaiban, anyag- és gyártmánykészleteiben, valamint egyéb értékeiben bekövetkezett háborús károkról és veszteségekről károkozók szerint részletezve. A kérdőív ugyancsak tartalmazott üzemi vonatkozású kérdőpontokat különös tekintettel a kapacitásban bekövetkezett csökkenésekre is. Hitelintézeti károk. A hitelintézetek vagyonában a háborúval kapcsolatos események által okozott károsodások mértékét tudakolta ez az adatgyűjtés. Az adatokat az erre a célra szolgáló kérdőíven a hitelintézeti évi rendes statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézetek szolgáltatták. A kérdőíveket maguk az intézetek töltötték ki, feltüntetve a fizetési eszközökben, értékpapírokban, váltóállományban, árukészletben, ingó- és épület-vagyonban előállott károkat a kárt előidéző cselekmények szerint részletezve. Magán- és társadalombiztosító intézeti károk. Ennek az adatgyűjtésnek a keretében a szoros értelemben vett biztosítási magánvállalatokon s a társadalombiztosító intézeteken kívül adatszolgáltatásra voltak kötelezve mindazok a szervek, intézmények, egyesületek, pénztárak stb., amelyek az ország lakosságának egye.3 rétegeit a legtágabb értelmezésben vonják be a biztosítás fogalma alá tartozónak tekinthető tevékenység körébe. Ennek az elvnek a szem előtt tartásával terjesztetett ki az adatgyűjtés az előbb említett két nagy csoporton kívül az ipari és kereskedelmi vállalatok önálló jogi személyiséggel rendelkező elismert nyugdíjpénztáraira, a bányavállalatokkal kapcsolatban működő baleket- és betegbiztosító pénztárakra, az ú. n. bányatárspénztárakra, a szakmai családpénztárakra, a betegségi és temetkezési biztosító egyesületekre, végül a nyugdíjbiztosító vagy nyugdíjpótló egyletekre. Az adatgyűjtés egyébként ugyanúgy hajtatott végre, mint a hitelintézeteknél. Épületkárok, (Országos Építésügyi Kormánybiztosság £datgyüjté£e). Az épületkárokról az Országos Építésügyi Kormánybiztosság által kibocsátott kimutatásokon kellett beszámolni, mégpedig külön kimutatáson a lakóházak, külön kimutatáson a kisüzemi épületek és külön kimutatáson a középületek kárairól. Nem ennek az adatgyűjtésnek keretében kellett beszámolni a bányászati és kohászati üzemek, a gyáripari üzemek, a hitelintézetek, a magán- és társadalombiztosító intézetek épületkárairól. A begyűjtött adatok feldolgozása a KözpontStatisztikai Hivatal által kirendelt tisztviselők bevonásával történt. Műemlékekben, műkincsekben^ tudományos gyűjtemények értékeiben bekövetkezett károk. (Műemlékek Országos Bizottságának adatgyűjtése.) A műemlékekben; műkincsekben, valamint a tudományos gyűjtemények értékeiben bekövetkezett károk adatgyűjtését az erre a célra alakított bizottság hajtotta végre és bocsátotta a Magyar Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére. Közvagyonban okozott károk. A közvagyonban okozott károk adatgyűjtését az e célra szolgáló kimutatáson az egyes minisztériumok hajtották végre, mégpedig olymódon, hogy mindazokról az intézetekről, intézményekről stb.-rcl gyűjtöttek be káradatokat, amelyek felett vagyonjogi-rendelkezés, vagy vagyonfelügyeleti jog illette meg őket. Ipartestületi és kisipari háborús kárstatisztika. Az ipartestületeknek megküldött kérdőíveken elsősorban magát az ipart est üleí et ért háborús károkrókellett számot adni. Az ipartestületeknek be kellett továbbá jelenteni a kötelékükbe tartozó önálló iparosok háborús kárait és veszteségeit is. Az adatokat szakmák szerint csoportosítva kellett feltüntetni.