Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-177 • A magyar miniszterelnöknek az 1946/47. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában a Nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése

122 177. ^szám. kérdőpontok kiterjednek a vállalatok által fenntartott étkezdék és beszerzési csoportok juttatásaira, a tisztviselői és munkaslakásokra, azok lakóinak számára, a munkásfürdőkre, valamint a vállalatok által fenntartott egyéb jóléti és kulturális intézményekre. 4. (12.) Közmunkára kötelezettek összdrása. A 38.500/1945. U. M. szám alatt kelt rendelet a közmunkakötelezettek (18—-60 éves férfiak, 18—42 éves nők) összeírásáról és nyilvántartásáról intézkedik. Az ezzel kapcsolatban összeállított B) mintájú ellenőrző jegyzéket, továbbá a C) mintájú összesítőiv első példányát községekben a jegyző, városokban a polgármester, Budapest székesfővárosban pedig a kerületi elöljáró a Központi Statisztikai Hivatalhoz terjeszti fel. Az adatok begyűjtése folyamatban van, azok feldolgozása a házak és lakások számára (ép, sérült, rom, lakott, lakatlan), az összeíráskor a házban jelenlevők számára, továbbá az összeírólap kiállítására kötelezettek számára (férfi, nő) terjed ki. A közmunkára kötelezettek A) mintájú összeírólap ja az illetékes közigazgatási hatóságokhoz került a közmunkaváltság és a természetben lerótt közmunka ellenőrzése, nyilvántartása stb. céljából s az említett összeírólap adatai a Hivatalban feldolgozásra nem kerültek. A felvétel közvetlenül magánszemélyek adatbevallásán alapult. 5. (13.) A hadi és polgári gondozottak statisztikája. A Központi Statisztikai Hivatal a Népjóléti Minisztérium felkérésére összeírást hajtott végre a hadi és polgári gondozottakról. A felvételt a 9085/1945. M. E. számú rendelet intézkedéseinek megfelelően a polgármesterek és a községi vagy körjegyzők foganatosították a hatósági orvosok közreműködésével az 1945. évi november hó 19. és december hó 20. napja között. Összeiratott minden személy, akinek a törvényes rendelkezések értelmében a magyar állammal szemben hadigondozásra vagy polgári gondozásra igénye volt, vagy akinek ilyen gondozásra a már elszenvedett veszteség alapján igénye támadhatott. Az összeírás céljára kétféle összeírólap szolgált, az egyik minta a hadirokkantak, valamint polgári rokkantak, a másik minta a háború következtében eltartójukat elveszített személyek (özvegyek, árvák stb.) adatainak számbavételére. A rokkantak rokkantságuk megállapítása végett hatósági orvosi vizsgálat, alá kerültek. A felvétel közvetlenül magánszemélyek adatszolgáltatásán alapult. 6. (14.) A szomszédos államok területéről átköltözött személyek, valamint azok vagyonának és az őket ért károsodásnak statisztikája. A 8150/1945. M. E. számú rendelet intézkedéseinek megfelelően nyilvántartásba kellett venni mindazokat a személyeket, akik az 1938. év január hó 1. napjától kezdődőleg a szomszédos államok területéről Magyarországnak 1937. évi december hó 31. napján fennállott területére bármely okból átköltöztek, feltéve, hogy állandó lakóhelyük a szomszédos államok valamelyikének területén volt. A nyilvántartásnak ki kellett terjednie az átköltözött személyek vagyonára (hasznothajtó jogaira és jogosítványaikra), továbbá az átköltözéssel kapcsolatban őket ért károsodásokra is. A nyilválntartás készítéséhez szükséges adatfelvételt az erre a célra szolgáló nyilvántartó apókkal a rendelet értelmében a Népgondozó Hivatal hajtotta végre a polgármesterek, járási főjegyzők, valamint a községi vagy körjegyzők közreműködésével. A Népgondozó Hivatal felkérésére a Központi Statisztikai Hivatal jelentős részt vállalt a felvétel végrehajtása körüli munkákból és elvállalta a nyilvántartási anyag első rendezését és statisztikai feldolgozását. A nyilvántartásbavétellel kapcsolatos Összeírás közvetlenül magánszemélyek adatszolgáltatásán alapult. 7. (16.) Allatftsszeírás. Az állatállománynak a háborús eseményekkel kapcsolatos nagyszámú csökkenése szükségessé tette, hogy az állomány növekedése