Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.
1945-174 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 173. számú törvényjavaslat tárgyában
104 174. szám. vagy beszerezni kívánt áruit nyilvántartja és közvetítésével, valamint a napi árak jegyzésével gondoskodik arról, hogy az érdekeltek között az ügyletkötés a leggazdaságosabb feltételek között menjen végbe. (?) A Vásár tevékenységéért a Kamara a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által megállapított közvetítési díjat szedhet. (3) Ha a Vásár közvetítését nem szövetkezet veszi igénybe, a közvetítési díjat a szövetkezetek részére megállapított közvetítési díjnak legalább kétszeresében kell megállapítani. (4) Egyébként a Vásár szervezeti sza-^ bályzatát, továbbá a Vásár és a közvetítő tevékenységét igénybevevő felek közötti jogviszony részletes feltételeit a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter' által jóváhagyott üzletszabályzat határozza meg. Kamarai választott bíróság. . 172. §. (1) Az 59. § (1) bekezdése, valamint a 73. § (3) bekezdése és a 84. § (3) bekezdése alapján az alapítók, az igazgatósági tagok, a felügyelőbizottsági tagok vagy a felszámolók ellen indítható perek, továbbá — a 62. és 63. §-okban szabályozott megtámadási per, valamint a 98. és 99. §-okban, végül a 122. §-ban szabályozott perek kivételével — a szövetkezeti viszonyból származó egyéb perek, végül a Vásárral kötött ügyletekből származó viták elbírálása végett a Kamara választott bíróságot létesíthet. (2) Az ilyen ügyekben a felperes keresetét szabad választása szerint akár a rendes bírósághoz, akár a választott bírósághoz adhatja be. (3) A választott bíróság elnökének bírói képesítésű személynek kell lennie. (4) A végrehajtás elrendelése iránt a kérelmet a választott bíróságnál kell előterjeszteni, amely az iratokat a végrehajtás tárgyában való határozás végett ahhoz a járásbírósághoz teszi át, amelynek területén az alperes lakik vagy székhelye van. («) A választott bíróság egyéb szervezeti és eljárási szabályait — a Pp. (1911 : 1. törvénycikk) tizenhetedik címében foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával — a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter és az igazságügyminiszter jóváhagyásával a Kamara állapítja meg. XI. Fejezet. Büntető határozatok. Valótlan tények állítása. 173. §. (1) Amennyiben a cselekmény a büntetőtörvénybe nem ütközik, három hónapig terjedhető fogházzal kell büntetni a szövetkezetnek azt az alapítóját, igazgatósági vagy felügyelőbízottsági tagját és a külföldi szövetkezetnek azt a belföldi képviselőjét, aki a) e törvény szerint a cégbírósághoz intézendő beadványában vagy annak mellékletében tudva valótlan tényt állít vagy tudva hamis vagy hamisított okiratot használ ; b) abból a célból, hogy a szövetkezet vagyoni helyzetét a valóságosnál kedvezőbb színben tüntesse fel, a bírósághoz, más hatósághoz vagy a szövetkezethez intézett előterjesztésében, avagy a nyilvánosságra hozatalra szánt közleményben koholt adatot vesz fel ; c) olyan cselekm ényt követ el, amely miatt a szövetkezeti bíróság (98. és 99. §-ok) a szövetkezetet ítélettel feloszlathatja, vagy a külföldi szövetkezet belföldi telepének kényszerfelszámolását mondhatja ki. (2) Azt, aki az ,(1) bekezdésben említett cselekmények valamelyikét gondatlanságból követi el, egy hónapig terjedhető fogházzal kell büntetni. Hitelezők érdekeinek veszélyeztetése. 174. §.-(1) Amennyiben a cselekmény a büntetőtörvénybe nem ütközik, három hónapig terjedhető fogházzal kell büntetni a szövetkezetnek azt az
