Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-174 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 173. számú törvényjavaslat tárgyában

174. szám. 91 bíróság által kijelölt megbízható helyen tíz évig kell megőrizni. (3) A tagokat és hitelezőket a bíróság felhatalmazhatja az elhelyezett könyvek és iratok megtekintésére. Ha a cég törlése után kitűnik, hogy a szövetkezetnek felosztás alá nem került vagyona van, a cégbíróság hivatalból a felszámolás folytatását rendeli el és azzal az addigi felszámolókat bízza meg vagy — ha ez nem lehetséges — új felszámolókat rendel ki. Szövetkezet egyesülése szövetkezettel. 113. §. (1) Szövetkezetnek szövetkezettel egyesülése esetében a következő szabályok irányadók: a) Tagszövetkezet vagyonát nem lehet kisebb értékben számbavenni, mint amekkorát az 0. Sz. R. igazgatósága megállapított b) A beolvadó szövetkezet vagyonát mindaddig külön kell kezelni, míg hitelezői kielégítve vagy biztosítva nincsenek ; a kezelést a beolvasztó szövetkezet igazatósága végzi. c) A kezelő igazgatóság a beolvadó szövetkezet hitelezőinek az elkülönített kezelésért egyetemlegesen felel. d) Az egyesülést bejegyzés végett az illetékes cégbíróságnál be kell jelenteni. e) A beolvadó szövetkezet tagjai csak akkor léphetnek a beolvasztó szövetkezet tagjai sorába, ha a törvény, illetőleg az alapszabály által a tagokra előírt rendelkezéseknek megfelelnek. f) Az egyesülés folytán feloszlott szövetkezet hitelezőinek felhívása elmaradhat vagy későbbre halasztható ugyan, de a vagyonnak tényleges beolvasztása attól a naptól számított hat hónap eltelte előtt nem vihető keresztül, amely napon a beolvadást a beolvadó szövetkezet közgyűlése elhatározta. (2) Az ebben a §-ban felsorolt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a közgyűlés a szövetkezet egész vagyonának átruházását (50. § c) pont) határozza el. Csődnyitás. 114. §. (1) A szövetkezet ellen csődöt kell nyitni, ha tartozása cselekvő vagyonát, amelyhez a tagok befizetett üzletrészei is hozzászámítandók, meghaladja, vagy a szövetkezet fizetéseit megszüntette, feltéve, hogy az igazgatóság kérelmére a bíróság nem tette folyamatba a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást. (2) A tagok a szövetkezet csődjében nem érvényesíthetnek olyan követelést, amely őket a tagsági viszony alapján illeti meg. (3) A csődnyitással a tagoknak az üzletrész névértéke összegének befizetése iránti kötelezettsége, ha még nem járt volna le, lejár. Ellenkező alapszabályi kikötés hatálytalan. A szövetkezet képviselete csőd alatt. 115. §. (1) A csőd megnyitása után a közgyűlésnek haladéktalanul határoznia kell, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság eddigi tagjai tisztüket tovább viseljék-e vagy mások rendeltessenek-e ki helyükre. (2) Az igazgatóság, a csőd alatti egyéb _ teendőin kívül, köteles a tömeggondnokot a járulékkivetési eljárásban támogatni. (3) Ha a szövetkezet a csőd megnyitásakor már felszámolás alatt volna, az igazgatóság tagjai helyett a felszámolókat kell érteni A csődválasztmány. 116. §. A csődhitelezőknek a szövetkezet elleni csődben minden esetben csődválasztmányt kell választaniok, amelynek a csődtörvényben meghatározott teendőkön kívül feladata, hogy 12*