Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-81 • A Nemzetgyűlés házszabály-revíziós bizottságának jelentése az összeférhetetlenségi eljárás szabályainak előkészítése tárgyában

81. sz vagy olyan képviselő, összeférhetetlen- < ségi ügyének tárgyalásában/ a) aki neki fel- vagy lemenő ágban rokona vagy sógora, testvére, unokatestvére, vagy még közelebbi rokona, házastársának testvére, vagy testvérének házastársa ; b) aki ellen a bejelentést tette ; c) nem vehet részt továbbá az ügy tárgyalásában akkor sem, ha a bejelentő képviselővel az a) pontban meghatározott rokonsági kapcsolatban álL 6. §. Az eljárás mindig csak a bizottsághoz utasított .összeférhetetlenségi eset megvizsgálására és megfelelő javaslat tételére terjedhet ki. í •'§.*• (1) Az összeférhetetlenségi bizottság elnöke az összeférhetetlenségi eset-tárgyalására a hivatalos közlés, illetőleg bejelentés hozzáérkezésétől számitott 15 napnál nem hosszabb időközzel határnapot tűz ki és annak idejéről és helyéről az érdékeltet, valamint bej elentés esetében a bej elentő képviselőt a hivatalos közlés, illetőleg a bejelentés másolatának megküldése kapcsán értesíti. (2) Az értesítést az érdekelt es a bejelentő képviselőnek mind budapesti, mind vidéki lakására meg kell küldeni. (3) Az eljárás során minden értesítést tértivevényes küldeményként kell postára adni. A kitűzött tárgyalás helyét és idejét; az eljárás tárgyát, valamint az

1 érdekelt képviselő nevet feltüntető hirdetményt a Nemzetgyűlés hirdetményi táblájára legalább három nappal a tárgyalás előtt ki kell függeszteni. (4) Az első tárgyalási határnapot a Nemzetgyűlés elnökének is be kell je- / lentëni, aki ezt a Nemzetgyűlés tudomására hozza» 5.9 8. §. (1) Az a körülmény, hogy az értesítést az érdekeltek nem kapfták meg, a tárgyalás megtartását csak abban az esetben gátolja, ha az értesítés közlésének az előbbi §-ban foglalt szabályait nem tartották meg. (2) A kitűzött első tárgyalási határnapon mind az érdekelt, mind a bejelentő képviselőt meg kell hallgatni, ha megjelennek és meghallgatásukat kérik. (3) Az érdekelt és a bejelentő képviselő mindaddig, amíg a bizottság a tárgyalást befejezettnek nem nyilvánítja, írásbeli előterjesztéseket is tehet és bizonyítékait bemutathatja. (4) Ha az érdekelt képviselő beteg vagy engedéllyel távol van, írásbeli előterjesztésének megtételével és bizo* nyítékai bemutatásával meghatalmazottat bízhat meg. A meghatalmazott csak nemzetgyűlési képviselő lehet. (5) Betegség esetében ugyanez a jog megilleti a bejelentőt is. 9. |£ Az összeférhetetlenségi bizottság' á vei« közölt összeférhetetlenségi eset tényállásának felderítéséről és e végből a szükséges adatok beszerzéséről hivatalból is gondoskodni köteles. 10. §. A, bizottság elrendelheti mind az érdekelt, mind a bejelentő képviselő meghallgatását. Az ilyen meghallgatást megkeresés útján foganatosítani nem lehet. 11. §. * (1) Az eljárás során ki kell hallgatni azokat a tanukat, akiket az érdekelt vagy a bejelentő képviselő a bizottsági tárgyalás befejeztéig lakóhelyük és foglalkozásuk megjelölése mellett açz összeférhetetlenségi esetre nézve lényeges tény bizonyítására megnevezett. s*