Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-136 • Törvényjavaslat a levéltárügy rendezéséről

30C\ 136. szám • ' \ • országos levéltárak további megfelelő őrzésének, szakszere kezelésének és hozzáférhetőségének biztosítását. • _ i A hiteleshelyi országos levéltárakba a hiteleshelyek közhatósági működése alatt több helyen családi, személyi levéltárakat vagy iratokat helyeztek él megőrzésre, éppen a hiteles helynek közhitelébőr folyó gondoskodásában bízva. Minthogy ezek a történetírás számára szintén megbecsülhetetlen értéket jelenthetnek, indokoltnak látszott, hogy a hiteleshelyek működésében keletkezett iratokkal egyenlő elbírálás alá vonassanak. Az 1875. évi május hó 1-i határt az a körülmény szabja meg, hogy az említett 1874 : XXXV. te. ekkor lépett hatályba. A 17. §-hoz, A törvényjavaslat a szabályzat készítését magukra a káptalanokra és konventekre bízza, hogy az egységes szabályozás keretein belül is. a lehetőség szerint kellő figyelemben részesüljenek a sajátos fejlődésből következő, több-kevesebb eltérést mutató helyi vonások, A 18. §-hoz. A hiteleshelyi országos levéltár vezetésével megbízott káptalani vagy konventi tagtól a törvényjavaslat nem kíván ugyan formai levéltári szakképzettséget, de megkívánja, hogy a levéltárban kutatni szándékozóknak az iratanyag természetét és használatának módját, illetőleg j

a szükséges tájékoztatást meg tudja adni és olyan írástani és nyelvi ismeretekkel rendelkezzék, hogy a levéltárban őrzött iratokról kifogástalan másolatokat tudjon kiállítani. À 19. §-hoz. A hiteleshelyi országos levéltárak iratanyagának használatában a törvényjavaslat a kutatás általános szabadságát kívánja érvényesíteni, VI.-Je j ezét. Vármegyei és törvényhatósági jogú városi levéltárak. A 20. §-hoz. A vármegyei levéltárak őrzési körét a törvény a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat 235. §-án túlmenően kiterjeszti a vármegye működése során keletkezett valamennyi iratanyagra és párhuzamosan ugyanígy széles körben vonva meg a határt, a törvényhatósági jogú városok levéltáraiba utalja az illető városok működésében keletkezett iratanyagot. Az állami kerületi levéltárak hiányának valamelyes pótlására néhány vármegyei levéltár a levéltárvédelem érdekében ma valósággal a kerületi levéltár szerepét vállalja, kiterjesztvén levéltári gyűjt ökörét, azokra az iratokra is, amelyekbár nem a vármegyei hatóság működésiben, de a vármegye területén keletkeztek és levéltári őrizetbevételük biztosítva nincsen. A vármegyei levéltárak ezen a téren azonban csak bizonyos határig fejthetnek ki tevékenységet, mivel általában nem rendelkeznek elegendő férőhellyel és a feladattöbblethez szükséges személyzettel sem. A levéltári érdek mégis azt kívánja, hogy a vármegyei levéltárak gyüjtőlevéltár jellege. a j kerületi levéltárak felállításáig a lehetőség keretein belüli fénntartassék. l

Ezt az elgondolást érvényesíti a törvényjavaslat, amikor lehetővé teszi, hogy a törvényhatóság szervei, intézetei, köztestületei és közintézményei régi iratanyagukat elhelyezhessék a törvényhatósági levéltárban. Ezért indokolt annak megengedése, is, hogy a levéltárak magántulajdonban lévő, a,város vagy vármegye történelmi múltjára vonatkozólag jelentős iratokat is elhelyezhessenek. , Ma, :

amikor valamennyi demokratikus fej lő désű országban a történetírás érdeklődése elsősorban a múlt társadalmi és gazdasági jelenségei felé fordul, elengedhetetlenül fontos, hogy a magyar társadalom- és gazdaságtörténet írásos forrásanyaga ne pusztuljon el nyomtalanul, hanem állandó jellegű levéltári őrző-