Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-71 • Törvényjavaslat a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről

/ 71. szám. 13 À 3. §-hoz~. Kz a § a közszolgálaton kívül nyert alkalmazásokról és megbízásokról rendelkezik. A függő helyzet ugyanis nemcsak a közszolgálat körében állhat elő, hanem a kormány ezen a körön kivül is függőségbe hozhatja a Nemzetgyűlés > tagját, ha olyan alkalmazást vagy megbízást juttat neki, amelynek a függetlenséget korlátozó 'jellege kézenfekvő. A, megbízás esetében a § értelmében nem állandó jellegű alkalmazásról, hanem átmeneti jellegű felkérésről van szó. Az összeférhetet• .lenséget előidéző alkalmazásnak vagy megbízásnak a köztársasági elnök vagy a minisztérium, a miniszter, avagy valamely alájuk rendelt hatóság kinevezésétől kell függnie, illetőleg azok valamelyikétől kell származnia és fizetéssel, ^díjazással, más jövedelemmel vagy bárminő anyagi előnnyel kell járnia. E § rendelkezései alá esik a közjegyző, akinek összeférhetetlenségét az 1901 : XXIV. te. 3. §-ának 3. pontja külön kimondta. Ide tartozik pl. a bírósági végrehajtó , és az állandó bírósági szakértő. Ide esnek azok a megbízások és kiküldések, amelyek a kormányhatóságok részéről történnek és díjazzással járnak, pl. a kormánybiztosi vagy miniszteri biztosi megbízatás is, hacsak nem vonhatók a § (2) bekezdése alá. A § (2) és (3) bekezdése a kivételeket állapítja meg. Nem összeférhetetlen eszerint az a megbízás, amely a Nemzetgyűléstől vagy annak valamely bizottságától származik és nem összeférhetetlen a bár a kormányhatóságtól eredő, de a Nemzetgyűlés hozzájárulásával adott olyan megbízás sem, amely a nemzetközi bíráskodásban vagy meghatározott kormányzati feladatok ellátásában való közreműködésre vonatkozik. Ez a rendelkezés gyakorlati követelményeket kíván kielégíteni és lehetővé kívánja tenni azt, hogy kivételesen— ha a közérdek valóban indokolja — a Nemzetgyűlés tagja is elfogadhasson különben s összeférhetetlenséget okozó megbízást, így kormánybiztosi megbízást is, de csupán akkor, ha a megbízás ellátásáért a költség megtérítésén és .a szokásos napidíjon felül más javadalmazás nem jár. Kívánatosnak mutatkozik továbbá, hogy az ország gazdasági életének irányításával és ellenőrzésével megbízott közintézmények egyes vezető tisztségei kivétessenek az {1) bekezdésben megállapított összeférhetetlenség alól, ami egyfelől lehetővé teszi, hogy e tisztségek viselői a legjelesebb közéleti személyiségek közül kerüljenek ki, másfelől kedvező befolyással lehet a Nemzetgyűlés színvonalára is. Ajelzett kivételeket a § (3) bekezdése állapítja meg. A törvényjavaslat előkészítése során felmerült az a kívánalom, hogy az e §-ban foglalt összeférhetetlenség ne szoríttássék csupán a kormányhatóságok kinevezésétől függő alkalmazásokra és megbízásokra, hanem terjeszkedjék ki az olyan ? alkalmazásokra, illetőleg megbízatásokra is, amelyek a kormányhatóságok jelölésétől vagy ajánlásától vannak függővé téve. Mégis minthogy ez utóbbi esetekben az alkalmazás (megbízás) végső fokon nem a kormány döntésétől függ, a törvényj avaslat az összeférhetetlenségnek a jelzett irányban való kiterjesztésétől eltekintett : ; A 4. §-hoz. Az á kérdés, hogy az ügyvédek mennyiben lehetnek a törvényhozás » tagjai, jogtörténeti múltra tekinthet vissza. Már az 1649 : XLIV. te. 2. §-a foglalkozott az -ügyvédeknek az országgyűlés tanácskozásain való részvételével, Részletes rendelkezést az ügyvédek országgyűlési szereplésére az 1655 : LXI. törvénycikk tartalmazott, amely azokat az ügyvédeket, akik »követi tisztükkel mit sem törődve, különféle folyamodók különböző ügyeiben a többi országlakósok közibül ismét és ismét felkelve ugyanott ügyvédi tisztét végeznek«, eltiltja a követségtől és . az országgyűlési üléstől. 1655. óta — ugyan az említett korlátozásokkal — általában meg volt engedve, hogy az ügyvédek az országgyűlés tagjai legyenek. Ezen a helyzeten sem az ügyvédi rendtartás, sem az 1875. évi, sem az 1901. évi összeférhetetlenségi törvény nem változtatott, csupán az utóbbi törvény korlátozta némileg közbenjárási tevékenységüket.