Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-128 • A Nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának jelentése az 1946/47. évi állami költségvetés tárgyában
258 128. szám. A korábbi évek költségvetésével szemben új kiadásként jelentkeznek a fegyverszüneti egyezményekben vállalt kötelezettségek teljesítésével felmerülő kiadások, továbbá a békeszerződési terhek. A nemzetközi kötelezettségekre előirányzott összegek szovjet, jugoszláv és csehszlovák ipari és mezőgazdasági jóvátételi szállításokra, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátásával, a megszálló csapatok élelmezésével, ipari ellátásával, elhelyezésével és szállításával stb. felmerülő kiadások fedezésére szolgálnak. Az előirányzott összeg 967,500.000 Ft. A béke szerződé si terhekre 200,000.000 Ft az előirányzat, mely összeg a költségvetés realitása érdekében a békeszerződéssel kapcsolatos, egyelőre azonban még pontosan nem ismert terhekre vétetett számításba. Megjegyzi a bizottság, hogy a nemzetközi kötelezettségekre, valamint békeszerződési terhekre előirányzott összeg az állami közigazgatás összes kiadásainak 42.4%-át teszi ki. Áttérve a bevételek előirányzatára, a bizottság megállapítja, hogy a bevételek előirányzásánál a második világháború következtében a nemzeti jövedelemben bekövetkezett nagymérvű csökkenésre kellett figyelemmel lenni. Az ország teherbíró képessége, az észszerűség és a stabilizáció követelményeinek megfelelő korlátok között irány ozt attak elő tehát a közszolgáltatási bevételek. A bevételek nagyobb része természetesen a pénzügyi tárcánál jelentkezik. A közszolgáltatási bevételek összege 1.730,204.000 Ft, míg a tárcabevételelj összege 765,886.000 Ft. A közszolgáltatási bevételekből egyenesadókra 486,500.000 Ft, forgalmi adókra 457,154.000 Ft, illetékekre 120,600.000 Ft, fogyasztási adókra 177,410.000 Ft, szeszegyedáruságra 135,000.000 Ft, vámjövedékre 13,000.000 Ft, dohány jövedékre 285,000.000 Ft, sójövedékre 40^240.000 Ft, sacharin és osztálysorsjátékra pedig 15,300.000 Ft esik. A tárcabevételekből tényleges tárcabevételnek minősül 153,100.000 Ft, a Magyar Nemzeti Bank felértékelési nyereségéből az államkincstárt illető rész 270,0^0-000 Ft, pénzverésinyereség 90,000.000 Ft, árukészletek értékesítéséből várható bevétel 30,000.000 Ft, árukölcsönökből várható 80,000.000 Ft, a Közmunkaváltság Alap bevétele 94,300.000 Ft, a Földbirtokrendező Alap bevétele pedig 48,486.000 Ft. Az állami üzemek költségvetési előirányzata deficit ment es, helyesebben hiányként csak az újjáépítési és beruházási kiadások jelentkeznek. Az üzemeket terhelő nyugellátások figyelembevételével, újjáépítési és beruházási kiadások címen, az egyes üzemek hiánya a következő : A posta, távir da és távbeszélő hiánya 21,000.000 Ft, az államvasutak hiánya 72,000.000 Ft, az állami vas-, acél- és gépgyárak hiánya 8,220.000 Ft, az állami erdőgazdasági üzemek hiánya 5,550.000 Ft, az állami mezőgazdasági birtokok hiánya 8,700.000 Ft, a selyemtenyésztés hiánya 1,325.000 Ft, a postatakarékpénztár hiánya 1,350.000 Ft, az Összes hiány tehát 118,145.000 Ft, mely csökken az állami hales nádgazdasági üzemek 436.000 Ft-os feleslege következtében, vagyis végeredményben az üzemek együttes hiánya 117;709.000 Ft. Az állami üzemek egyes kiadási főcsoportjaira vonatkozó számadatok a követ- • kezők : A személyi járandóságok előirányzata 355,703.450 Ft vagyis 21-3% az 1938/39. évi 23*2 %-kal szemben. A létszám 63.595 fő, az 1938/39. évi 42.733 főnyi létszámmal szemben. A létszámemelkedést elsősorban a régebben munkáslétszámban szereplő, hosszabb ideje szolgáló alkalmazottak kinevezése okozza. A nyugellátások előirányzata 151,910.000 Ft, százalékszerűen 9*1 % az 1938/39.