Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-122 • A Nemzetgyűlés összeférhetetlenségi bizottságának jelentése Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő által Vidovics Ferenc nemzetgyűlési képviselő ellen az 1946:XXVI. tc. 9. §-ának (3) bekezdése alapján bejelentett összeférhetetlenségi ügye tárgyában

122. szám, 245 122. szám. À Nemzetgyűlés összeférhetetlenségi bizottságának jelentése Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő által Vidovics Ferenc nemzetgyűlési képviselő ellen az 1946: XXVI. te. 9. §~ának (3) bekezdése alapján bejelentett összeférhetetlenségi ügye tárgyában. Tisztelt Nemzetgyűlés! Jk - • Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő az összeférhetetlenségi törvény 12. §-a alapján összeférhetetlen$égi bejelentést tett Vidovics Ferenc nemzetgyűlési képviselő ellen azon a címen, hogy nevezett 1942-ben Máramarosszigeten az »TJj Máramaros« című lapnak felelős szerkesztője volt és ezáltal az 1946 : XXVI. te. 9. §-ának (3) bekezdése értelmében összeférhetetlen helyzetben van. A bejelentés alapján megindult összeférhetetlenségi eljárás során a nemzetgyűlés összeférhetetlenségi bizottsága 1946. évi december hó 30. napján ülést tartott és az ügyet beható tárgyalás alá vette. \ Az ügy előadója a belügyminisztérium sajtóosztályából az »Uj Máramaros« című lap több példányát beszerezte és a bemutatott példányok alapján megállapította a bizottság, hogy alapnak az 1941—1942 és 1943-asévfolyamait Vidovics Ferenc mint felelős szerkesztő jegyezte, 1943-ban pedig felelős szerkesztő és kiadóként jegyezte a lapot. A bizottság a lapok egyes

1 cikkeit is vizsgálat tárgyává tette. Vidovics Ferenc nemzetgyűlési képviselő mint érdekelt nyilatkozattételre szólíttatott fel és személyes meghallgatása során elismerte, hogy az »Üj Máramaros« c. lapnak, annak 1943-ban történt betiltásáig felelős szerkesztője volt, a lapba a teljes névaláírással ellátott cikkeket ő írta és elismerte, hogy ő volt a szerzője az előadó által felolvasott, a lap 1943 június 20^án megjelent számában közölt »A mi vezérünk« című, V betűvel jelzett cikknek is. Előadásában hangsúlyozta, hogy a lap egyáltalán nem volt MÉP-lap és nem volt fasiszta irányú sem. ö maga a lap felelős szerkesztőségét és később a kiadóságot csak azért vállalta, hogy a lap zsidó munkatársainak és a nyomda zsidó tulajdonosának megélhetését biztosítsa. Ezért nyolc ízben indult ellene fegyelmi eljárás és végül 1943-ban ezért tiltották be a lapot. Állításainak bizonyítására kérte a volt pro1 \ ' \