Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-71 • Törvényjavaslat a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről

71. szám. 7 . eddig szabályozott nemei az új törvényben a közbenjárási összeférhetetlenség csoportjával egészültek ki ; a többi összeférhetetlenségi eset lényegében változatlan maradt, csak azokat a törvény szerkesztői az eddigieknél lényegesen körültekintőbb, módon, jogászi szabatossággal szövegezték meg, viszont a sok betoldás, kivétel és utalás használatával, általában pedig a kazuisztikus módszer túlzott alkalmazásával az egyes rendelkezéseknek a gyakorlatba való átültetését tetemesen megnehezítették. A törvény eme fogyatkozásai is kétségtelenül hozzájárultak az elmúlt korszakban az összeférhetetlenség lanyha kezeléséhez, bár abban a vezérszerepet az.álparlamentarizmussal járó egészségtelen közfelfogás vitte. Az 1901 : XXIV. törvénycikk lényegében a legutóbbi időkig irányadó volt az országgyűlés tagjainak összeférhetetlensége tekintetében, nem látszik tehát feleslegesnek alapvető rendelkezéseit ezen a helyen röviden összefoglalni. A hivatali, más szóval függőségi (közjogi) összeférhetetlenséget a törvény akként szabályozta, hogy a képviselőséggel összeférhetetlennek nyilvánította a korona kijelölésétől, a korona, a kormány vagy a kormányközegek kinevezésétől függő és fizetéssel vagy díjazással járó minden hivatalt és állást, a hadsereg és a honvédség, kötelékében való tényleges szolgálatot, a közjegyzőséget, a törvényhatósági,valamint községi tisztséget és hivatalt, ideértve a tanítókat és tanerőkét is. Kivétel volt megállapítva a miniszterek, minden minisztériumban egy-egy államtitkár, a budapesti országos intézetek igazgatói, a budapesti egyetemi tanárok és különböző tanácsok tagjai, úgyszintén a fegyvergyakorlatot teljesítők javára. Az u, n. érdekeltségi összeférhetetlenség eseteit nagy körültekintéssel és széles kazuisztikával állapítja meg a törvény, lényegében úgy, hogy a képviselő engedélyesi. minősége vagy bizonyos üzleti vállalati állásai, illetőleg üzleti ügyletei okoznak összeférhetetlenséget, ha a nyereség vagy haszon akár közvetlenül, akár közvetve a kormány befolyásától függ. A büntetőjogi vagy méltatlansági összeférhetetlenséget bizonyos súlyos bűncselekmények miatt való elítélés, a politikai jogok gyakorlatának jogerős felfüggesztése, a csődnyitás és a gondnokság alá helyezés vonja maga után. Közbenjárási összeférhetetlenségbe akkor kerül a képviselő, ha anyagi előnyökért jár közbe a kormánynál a törvényben kimerítően felsorolt, főleg lukrativ természetű (üzleti) ügyekben. Az 192Ó. évben összeült nemzetgyűlés tagjaira nézve az 5.986/1919. M. E. számú rendelet szabályozta az összeférhetetlenség kérdését. E rendelet az 1901 : XXIV. törvénycikk szabályait általában fenntartja, a közszolgálati összeférhetetlenséget azonban teljesen átalakítja. A közszolgálat most már a nemzetgyűlési tagság elnyerésének nem akadálya, sőt . a nemzetgyűlési képviselővé választott közalkalmazottak hivatali állásukat néhány kivétellel általában megtarthatják, illetményeiket tovább élvezik, csak szolgálatukat nem tölthetik be a megállapított kivételekkel ; viszont képviselőt hivatali állásra — meghatározott állások kivételével — kinevezni vagy előléptetni nem lehet. A második nemzetgyűlésre vonatkozó 2.200/1922. M.-E. kzámú rendelet 'csaknem változatlanul átveszi az előbbi rendeletből a közszolgálati és a büntetőjogi összeférhetetlenséget tárgyazó szabályokat. Egyéb rendelkezést ez a rendelet az összeférhetetlenségre nem tartalmaz, amiből a gyakorlat azt a következtetést voílta, hogy a második nemzetgyűlés tagjaira az 1901 : XXIV. törvénycikknek az érdekeltségi és a közbenjárási összeférhetetlenségre vonatkozó szabályai nem voltak kötelezők. Az országgyűlés működésének visszaállításával egyidejűleg az 1925 : XXVI. törvénycikk a közszolgálati összeférhetetlenséget újra szabályozta, egyébként hatályban tartotta az 1901 : XXIV. törvénycikk rendelkezéseit. Az állami, törvényhatósági és községi közszolgálat a törvény értelmében a választhatóságnak