Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-71 • Törvényjavaslat a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről

6 71. szám. Melléklet a 71. számú irományhoz. Indokolás „a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről" szóló törvényjavaslathoz. - i I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A demokratikus szellemben újjáéledő Magyarországban az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép, amíely ezt a hatalmat az általános, titkos, egyenlő és közvetlen választójog alapján összeült Nemzetgyűlés/útján gyakorolja. Á Nemzetgyűlés főleg és elsősorban törvényhozó szerv, de a parlamentáris kormányzati elvnek megfelelően, döntő befolyása van az államügyek vitelére egyéb vonatkozásban is,- különösen azáltal; hogy ellenőrzi, sőt felelősségre is vonhatja a köztársasági elnököt és az általa kinevezett kormányt. A demokratikus államrend elsőrangú fontosságú követelménye ehhez képest a Nemzetgyűlés függetlenségének és minden illetéktelen befolyástól mentes működésének biztosí, tása,, ennek pedig egyik legjelentősebb eszköze a képviselői összeférhetetlenség körültekintő szabályozása. A nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségének szabályozását időszerűvé teszi, hogy a nemzetgyűlés tagjaira az országgyűlési képviselőkre vonatkozó törvényes rendelkezések hatálya nem terjed ki, ezidőszerint tehát a Nemzetgyűlés tagjaira nézve még a letűnt uralmi rendszer idején érvényben volt és sok tekintetben alapos kifogás alá eső összeférhetetlenségi rendelkezések sem kerülhetnek, alkalmazásra. . > Az Összeférhetetlenség nem volt ismeretlen fogalom a rendi Magyarország iâejében sem. Az 1649 : XLÏV. törvénycikk kizárta az országgyűlésből az ügyvédeket, a harmincad-tisztviselőket és a vámszedőket, egyben megtiltotta, hogy az országgyűlés tagjai bárkitől ajándékot fogadjanak el. Az 1770. évi országgyűlésen a követek esküt tettek arra, hogy az országgyűlés tartama alatt, sőt azután sem fogadnak el címeket, hivatalokat és egyéb kedvezményeket. A mult t század negyvenes éveiben maguk a megyék eskették meg erre követeiket. Első átfogó szabályozásban az összeférhetetlenség kérdése az 1875 : I. törvénycikkel részesült. Ez a törvény a tisztult közjogi felfogásnak megfelelően már részletesen szabályozza a hivatali, ércfekeltségi és büntetőjogi összeférhetetlenség különböző eseteit. Mintegy negyedszázaddal később került megalkotásra az 1901 : XXIV. törvénycikk, szintén »az összeférhetetlenségről«, amely voltaképpen nem más, mint az előbbi törvénynek bővített változata. Az összeférhetetlenségnek