Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-83 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 69. számú törvényjavaslat tárgyában

08 83. szám. A 99. § (i) bekezdésének első mondatában (az első sorban) az »A« és a »cégbiztos« szavak közé a következő szöveget kell iktatni : »kereskedelem- és szövetkezel ügyi miniszter utasítására a«. Imlohoás: A cégbiztos nincsen abban a helyzetben, hogy a szövetkezeteknél ellenőrzést tartson és így teljesen arra a vizsgálati anyagra van utalva, amit a kereskedelem- és szövetkezet ügyi miniszter megállapít. Ntm is volna helyes, ha a cégbiztosnak Önálló vizsgálati jog adatnék, hiszen itt olyan szövetkezetpolitikai kérdések megítéléséről van szó, amelyek elsődleges megítélése minden esetben a kereskedelem- és szövetkezet ügyi miniszter feladatát kell ke'pezze. A 99. § (s) bekezdése után a következő mondatokat vette fel a biíottság: »Ilyen esetben a bíróság az ítéletében a szövetkezetet arra is kötele;heli, begy a szövetkezet a jogosulatlanul élvezett adó- és illetékkedve?menynek megfelelő összeget az államkincstárnak megtérítsen. A'térítés mértékének megállapításánál azt az időpontot kell kiindulópontként figyelembevenni, ame^ idc'penttó' a bíróság megítélése szerint a szövetkezet már nem tekinthető szövetkezetnek.« Indokolás: A javaslat a szövetkezeteket kedvezinénybe részesíti. Ez a kedvezmény természetesen nem, illeti meg az álszö vetkezet eket. Ha tehát valam ly szövetkeze r,l a szövetkeze'i b'róság megíll pítja, hogy rz ál zövetkezet, jogsze ü olyím rendelkezés alkelmazáía, amily a jogtaLnul élvezett kedvezmények megfelelő összeg -visszafizetését ira elő. A 100. § (s) bekezdése b) pontjának tizenkettedik sorában a »határozat mellett legyen« szavak helyébe a »határozatra essék« szavakat kell írni. A tizenharmadik sorba »E« szó helyett »Ezt a« szavakat kell illeszteni, a tizenötödik sorba »túl« szó helyébe »túlságosan« szót kell felvenni. Az (') bekezdés c) pontjának tizenegyedik sorába az »és« szó helyébe »még« szót kell felvenni. ^ Az (i) bekezdés d) pontjának hetedik sorába a »belépjenek« szó helyett »lépjenek be« szavakat kell felvenni. A kilencedik sorba az »üzletrészei és az »a« szavak közzé »elérik« szót kell beilleszteni, a tizenegyedik sorból az »érik el« szavakat pedig törölni kell. Az (i) bekezdés e) pontjának utolsó mondata helyébe a következő mondatot kell felvenni : »Ha vita merül fel abban a kérdésben, vájjon kielégítő-e a biztosíték, bármelyik fél kérésére a nemperes eljárás szabályai szerint a cégbíróság határoz.« Az (i) bekezdés f) pontjának ötödik sorába a »jegyzékbe« szó után »leendő« szót kell illeszteni. A 102. § (i) bekezdésében (a harmadik sorban) az »egyesülés« szó után vesszőt kell tenni és a következő szövegrészt kell beiktatni : »továbbá a 100. §-ban szabályozott átalakulás.« Indokolás : A 102. § (i) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a szövetkezet feloszlásának- kimondása után felszámolásnak nincs helye. Ebből a felsorolásból kimarad az az eset, amikor a szövetkezeti bíróság a szövetkezet feloszlatását mondja ki és a szövetkezet a feloszlás helyett az átalakulást választja. Ilyen esetben nincs f elszimolás. Indokolt tehát, hogy az előbb említett tételes felsorolás ezzel az esettel kiegészíttessék. A 104. § második sorába a »való« szó helyébe »történt« szót kell felvenni. A 107. § (4) bekezdésének harmadik sorába az »illeti« szó után »meg« szót kell illeszteni. A 108. § ötödik sorába a »valamint« szó helyébe »s« szót kell felvenni.