Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-83 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 69. számú törvényjavaslat tárgyában

83. szám. 89 Indokolás: E módosítással a bizottság külön szabályban meg kívánja állapítani azoknak a szövetkezeteknek legkisebb taglétszámát, amelyet kiskereskedők alapítanak. A 9. § (2) bekezdésének második sorában a »taglétszámára« szó helyébe a »taglétszám tekintetében« szavakat kell illeszteni. A (3) bekezdés negyedik és ötödik sorában az »alacsonyabb számban« szavak helyett az »alacsonyabban« szót kell felvenni. A 10. § (1) bekezdésének harmadik sorából »az alakuló közgyűlést« szavakat törölni, negyedik sorába pedig a »hívniok« szó után »az alakuló közgyűlést« szavakat kell felvenni. A (2) bekezdés harmadik sorában »alapszabályát« szó után az »s« szót kell illeszteni. • A (3) bekezdés első sorában »e határidő alatt« szavakat törölni és második sorában a »közgyűlést« szó után »e határidő alatt« szavakat kell illeszteni. A 11. § első sorába a »közgyűlés« szó után az »akkor« szót kell illeszteni, második sorában a »határozatképes« szó után »vesszőt« kell iktatni, utána az »akkor« szót pedig törölni kell. A harmadik sorban »az üzletrész jegyzők« és »kétharmadrésze« szavak közé »legalább« szót kell iktatni. Indokolás: A szöveg itt határozottan kifejezi, hogy a kétharmadrész nem egy meghatározott számot, hanem a legkisebb számot kívánja jelenteni. A 11. § negyedik sorában az »és« szó után »ha ezeknek« szavakat törölni kell, ötödik sorában pedig a »kétharmadrésze« szó helyett »kétharmadrészük« szót kell iktatni. A IS. § (1) bekezdésének f) pontját a következő mondattal kell kiegészíteni : »A hirdetmények közzétételének módját úgy kell meghatározni, hogy a hirdetményekről — a helyi viszonyoknak figyelembevételével — a szövetkezet minden tagja különösebb utánjárás nélkül tudomást szerezhessen.« Indokolás: A szövetkezet hirdetményeinek közzététele — mint ez a javaslat 46. §-ából is folyik — történhetik élőszóval, dobszó útján vagy pedig valamely lapban való közzététellel. Minden esetben a közzétételnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tagokat különösebb utánjárás nélkül a szövetkezet hirdetményeiről tájékoztassa. Ez egyébként az állandó bírói gyakorlat is és ennek a bírói gyakorlatnak ad minden kétséget kizáró tételes jogi alapot a javasolt rendelkezés. A 13. § (3) bekezdése helyébe az alábbi szöveget kell felvenni : »(3) Ezenfelül fel lehet az alapszabályba venni minden olyan rendelkezést, amely a törvénnyel nem ellenkezik ; az alapszabályba nem lehet viszont felvenni olyan rendelkezést, amely pártpolitikai célokra mutat.« A 14. § (1) bekezdésének kilencedik sorába az »alatt« szó után a »kell« szót kell illeszteni, tizedik sorában pedig a »Kamarához el kell küldeni« szavak helyett »Kamarához elküldeni« szavakat kell felvenni. A (2) bekezdés a) pontjának harmadik sorában a »kettő« szó helyett »két« szót kell felvenni, b) pontjának első és második sorában a »jegyzőkönyvét« szó után pontosvesszőt kell tenni, utána pedig az »amelynek« szó helyébe az »ennek« szót kell illeszteni." A c) pont első sorában az »amelyben« szó helyébe az »ebben« szót kell írni, az e) pont hatodik sorában az »üzletrészjegyzők« szót egybe kell írni. A (3) bekezdés ötödik sorába az »okiratokat« és az »az« szó közé a »pedig« szót kell illeszteni. A (3) bekezdés után (4) bekezdésként az alábbi szöveget kell felvenni: »(4) Ha a szövetkezet a megalakuláskor valamely központ tagjai sorába lép, a bejelentéshez a központ hozzájáruló nyilatkozatát [134. § (2) bekezdés] is mellékelni kell.« Nemzetgyűlési iromány- 1945—1949. II. kötet, . 12