Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-7 • Törvényjavaslat a magyar főudvarnagyi bíróság megszüntetéséről

58 7. szám. Melléklet a 7. számú irományhoz. Indokolás „a magyar főudvafnagyi bíróság megszüntetéséről" szóló törvényjavaslathoz. . A magyar jogrendszernek demokratikus szellemben való megújítása számos idejétmúlt jogintézményének gyökeres reformját, sőt egyes ilyen jogintézményeknek és az azoknak céljait szolgáló szerveknek teljes megszüntetését is szükségessé teszi. Az utóbbiak közé tartozik a magyar főudvarnagyi bíróság is, amely a volt uralkodóház tagjainak és egyes más kiváltságos személyeknek a külön bírósága volt és így annak további fenntartása sem az osztálykülönbségek megszüntetésére irányuló törekvésekkel, sem pedig a jogegyenlőség gondolatával nem egyeztethető össze. A fentiekben csupán röviden vázolt, de nézetem szerint bővebb indokolásra nem is szoruló szempontok vezettek a mellékelt törvényjavaslat előterjesztésére, amely a magyar főudvarnagyi bíróság megszüntetése mellett természetesen kiterjed az annak következtében szükséges rendelkezésekre is. Ehhez képest a javaslat 1. §-a mindazokra a peres és nem peres ügyekre, amelyek eddig a magyar főudvarnagyi bíróságnak vagy a bíróság elnökének mint egyesbírónak a hatáskörébe * tartoztak, az általános hatásköri és illetékességi szabályokat rendeli alkalmazni s egyben gondoskodik az esetleg folyamatban levő ügyeknek az ekként meghatározott bírósághoz való áttételéről is. Ezzel szemben a volt udvari kincstári, a királyi magán- (udvartartási) és a családi alapítványi vagyonra fennálló bírói zárlat, valamint az államfő használatára rendelt korona jószágok feletti felügyelet (1925: VIII. te. 48. és 49. §-a) tekintetében az újabb hatásköri szabályozást, illetőleg az evégből szükséges részletes rendelkezések, megtételét célszerűbbnek mutatkozik a minisztériumra bízni, ezért a javaslat 1. §-ának (a) bekezdése erre vonatkozóan a minisztériumnak adja meg a megfelelő felhatalmazást. A javaslat 2. |-aa törvény hatálybalépéséről és az azzal elli entêtes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről rendelkezik és egyúttal felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a törvény végrehajtása végett szükséges rendelkezéseket megtehesse. • * Budapest, 1946. évi január hó 25. napján. l>r. Hies István s, K, igazságügyminiszter.