Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-6 • Törvényjavaslat a Kúrián honvédbírósági fellebbviteli tanács szervezéséről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről

56 6. szám. ruházza fel. Ez utóbbi szabály — éppen az imént említett célnak megfelelően — természetesen a Kúriának a múltban hozott döntvényeire is kiterjed. Minthogy ekként a Kúria büntető jogegységi tanácsa katonai bűnvádi ügyekben is eljár majd, döntvényei pedig irányadók lesznek a honvéd törvényszékek eljárásában, indokoltnak látszik, hogy a honvédbírósági fellebbviteli tanács megalakulásától kezdve annak egyik hadbírói tagja résztvegyen a bűnvádi ügyekben alakított jogegységi tanács munkájában. A törvényjavaslat 4. §-a ennek kimondásán felül — az utóbb említett okból — a külön tanács valamennyi, mind rendes, mind póttagja részére helyet biztosít a Kúria teljes ülésében és vegyes teljes ülésében is, valahányszor ott büntetőjogi vagy pedig nemcsupán polgári jogi természetű elvi kérdés kerül döntés alá. A külön tanács hadbírói tagjainak a hatásköri bíráskodásban való részvétele okszerű következménye annak, hogy a legfelsőbb honvéd törvényszék hatáskörét a külön tanács veszi át. A legfelsőbb honvéd törvényszék hatáskörének a Kúria honvédbírósági fellebbviteli tanácsára ruházá sa természetszerűleg maga után vonja a honvéd koronaügyészt megillető hatáskörnek a Kúria mellé rendelt vádhatóságra: a legfőbb államügyészre való átszállását is. A törvényjavaslat 5. §-a foglalja magában az erre vonatkozó rendelkezést ; emellett azonban gondoskodik róla, hogy a legfőbb államügyészt a honvédbírósági ügyekben különösen járatos személy támogassa, ehhez képest módot nyújt arra, hogy a legfőbb államügyész ebben a hatáskörében helyettesítésével a honvédelmi miniszter által evégből kijelölt hadbírót bízhassa meg. Az ügyészi szervezet egységéhez és nem utolsó sorban a legfőbb államügyész jogkörének csorbítatlanságához fűződő közérdek megóvása végett a törvényjavaslat ugyan tartózkodik attól, hogy a kijelölt hadbírót az államügyészi szervezetbe beillessze, a szolgálat zavartalan ellátásánajk; érdekében őt ebben a minőségében mégis a legfőbb államügyész felügyelete alá helyezi és az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyok tekintetében a legfőbb államügyészi helyettessel azonos elbírálás alá vonja. A honvédség létszám viszonyai teszik ehelyütt is szükségessé annak megengedését, hogy a honvédelmi miniszter ilyen kijelölésben necsak tényleges, hanem nyugállományú hadbírót is részesíthessen. A honvédelmi miniszter által eszközölt kijelölés a törvényjavaslat felfogása szerint semmiféle tekintetben sem jelenthet kényszert a legfőbb államügyész irányában a kijelölt hadbíró szolgálatának igénybevételére, hanem a kijelölés megtörténte után is a legfőbb államügyész belátására van bízva, hogy személyesen, legfőbb államügyészi helyettes útján, vagy pedig a kijelölt hadbíró útján gyakorolja-e a Kbp. szerint a honvéd koronaügyészt megillető jogokat. A 6. § a hatálybalépés és a végrehajtás tekintetében szükséges rendelkezéseket tartalmazza. Budapest, 1946. évi január hó 25. napján. Dr: Ries István s. &, igazságügyminiszter.