Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-70 • A Nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése " a házasságon kívül született gyermek jogállásáról" szóló 47. számú törvényjavaslat tárgyában

gyakorolja a szülői hatalmat akkor is, ha annak gyakorlása az atyát az előbbi bekezdés szerint nem illeti meg, vagy ha a gyermeknek atyja nincs. (4) Azokkal a keresetekkel kapcsolatban, amelyeket a jelen törvény alapján a házasságon kívül született gyermek indít vagy ellene indítanak, a kiskorú gyermeket — amennyiben gyámság alatt nem áll — a gyámhatóság által erre a célra kirendelt gondnok képviseli. A szülő mint a gyermek törvényes képviselője ezekkel a keresetekkel kapcsolatban csak a gondnok kirendeléséig felmerülő halaszthatatlan tennivalókat végezheti el. (5) Amennyiben a jelen §-ból más« nem következik, a szülői hatalomra vonatkozó jogszabályok a házasságon kívül született gyermek tekintetében is irányadók. A házasságon kívül született gyermek tartása. 26. §. (1) A házasságon kívül született gyermek tartása tekintetében — ha csak a jelen törvény kifejezett eltérő rendelkezést nem tartalmaz — megfelelően azok a jogszabályok irányadók, amelyek a házasságból származott gyermek tartását a házasság fennállása alatt rendezik. (2) Az előbbi bekezdés rendelkezéséhez képest a házasságon kívül született gyermek tartása is az atyja társadalmi állásához, valamint a tartásra kötelezett vagyoni és kereseti viszonyaihoz igazodik. A házasságon kívül született gyermeknek is joga van arra, hogy a tartására kötelezett a gyermek tehetségének, hajlamainak, szorgalmának, esetleges vagyonának, valamint a tartásra kötelezett vagyoni és kereseti viszonyainak megfelelő önálló keresetre képesítő tanításban részesítse. (3) A házasságon kívül született gyermek életpályáját — amennyiben nem áll gyámság alatt — a szülői hatalmat gyakorló szülő a másik szülő meghallgatása után, a gy^m pedig az 1877: XX. te. 91. §-ában felsoroltakon felül ím. 57S az atya meghallgatása- után állapítja meg. A szülői hatalmat nem gyakorló szülő a megállapítással szemben a gyámhatóság döntését kérheti. 27. §. (1) A házasságon kívül született gyermeknek a tartást az atya — amennyiben a gyermek anyjával közös háztartásban él, vagya gyermek az ő gondozása alatt áll — természetben köteles szolgáltatni. (2) Természetben szolgáltathatja a tartást az atya akkor is, ha ebbe az anya és ha nem az anya a törvényes képviselő, a törvényes képviselő is beleegyezik. (3) Az előző bekezdésekben meghatározott eseteket kivéve az atya a tartást hónaponkint előre pénzbeli járadékban köteles szolgáltatni. 28. §. (1) A házasságon kívül született gyermek és az atya közt a jövőben teljesítendő tartásra vagy annak megváltására nézve létrejött megegyezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ingyenes lemondás a jövőbeli tartásról semmis. (2) A tartás mértékét vagy módját megállapító egyesség nem zárja ki azt, hogy a jogosult a tartás felemelését vagy új megállapítását követelhesse, ha az egyességgel megállapított tartás számbavehetően csekélyebb, mint amennyi a törvény szerint járna, vagy ha a tartásra irányadó viszonyok utóbb lényegesen megváltoztak. (3) Ha az atya a tartást hosszabb időre előre kiszolgáltatja és a gyermek ismét eltartásra szorul, az atya a tartás újraszolgáltatása alól hat hónapnál hosszabb időre nem szabadul. 29., §. Az eltartási követelés a házasságon kívül született gyermeket illeti. Amennyiben azonban a házasságon kívül született gyermeket az atyja helyett az anyja vagy eltartásra köteles más rokona vagy gyermekvédő intézet tartja el, annyiban a gyermek eltartási követelése reájuk száll át. 30. §. (1) A házasságon kívül született gyermek atyja köteles megtérít