Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-70 • A Nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése " a házasságon kívül született gyermek jogállásáról" szóló 47. számú törvényjavaslat tárgyában

70v mm. • ' 57:Í «assagon- kívül született, gyermek, a gyermek halála után ivadéka és ha a gyermeknek ivadéka nincs, az árvaszéki; ügyész kérheti. Az anya a perben bármelyik fél érdekében mellék- ' beavatkozóként léphet fel és ebben az esetben a fél jogait gyakorolja; (2) Az (1 ) bekezdés alapján a jogosult csak maga indíthat keresetet, az 5. § (&) bekezdése azonban itt is megfelelően irányadói r(») A keresetet az atya csak a gyermek ellen indíthatja meg, a többi jogosultnak az atya ellen, ha az atya new él, annak egyénesági rokonai ellen, egyeiiesági rokon'hiányában pedig rfcz árvaszéki ügyész ellen kell megindítania. A atya által indított per megszűnik, ha az atya vagy a gyermek a per során meghal. (<) A perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. v (*) Ha a gyermek meghalt és ivadéka nincs, bárki jogosult az atyaság bírói megállapításától függő jogait érvényesíteni. A házasságon kívül született gyermek jogállása. 19. §. A házasságon kívül született gyermek mind az anyjának, mind az atyjának, mind pedig ezek rokonainak egyaránt rokona ; amennyiben a jelen törvényből más nem következik, a rokonság alapján mind a gyermeket, mind a rokonait élők közt és halál esetére úgy illetik jogok és úgy terhelik kötelezettségek, mintha a gyermek házasságból született volna. Az utólagos házasságkötés ! aiása. 20. §. (1) Ha a házasságon kívül született gyermek anyja a gyermek születése után házasságot köt es a férj a házasságkötést megelőzőleg az any akönyv vezet ő előtt nem j élentí ki, hogy á gyermek nem tőle szármázikj a gyermeket születésének időpontjára visszaható hatállyal úgy keH tekinteni. mintháébbŐl a házasságból született volna. (í) Az (i) bekezdésben meghatározott kizáró kijelentésnek elmulasztása nem jár az ugyanott meghatározott következménnyel, ha a) a férj á gyermek létezéséről a házasságkötéskor nem tudott, vagy b) ha a házasságkötéskor a jelen törvény 9. §-a értelmében mást kell a gyermek atyjának tekinteni. (a) Ha a férjet a házasságkötéskor a 9. § alapján a gyermek atyjának kell tekinteni, a gyermek származása kérdésében az (1) bekezdésben említett joghatályos kizáró kijelentést nem tehet. Ilyen esetben az utólagos házasságkötés minden más előfeltétel nélkül is az (1) bekezdésben meghatározott következménnyel jár. A férjnek eredetileg joghatályosan tett kizáró kijelentése is megdől, ha a férj a gyermeket a házasság megkötése után a 10. §-riak megfelelően a magáénak elismer iy vagy a bíróság jogerős ítélettel a gyermek atyjának nyilvánítja. (4) Az utólagos házasságkötésnek az (1) bekezdésben meghatározott következménye kihat a gyermek ivadékaira, még pedig akkor is, ha a gyermek a házasságkötéskor már nem él. Az államfői kegyelemmel törvényesítés megszűnése. 21. §. Az államfői kegyelemmel törvényesítés jogintézménye megszűnik. A születési anyakönyvre vonatkozó rendelkezések. 22. §. (1) Az állami anyakönyvbe azt, hogy a gyermek házasságon kívül született vagy a házasságon kívül történt születésre egyébként utaló adatot beje' gyezni nem szabad. (2) Ha a házasságon kívül született gyermek harmadik életévének betöltéséig atyja teljes hatályú elismerő nyilatkozat, az atyaságot megállapító bírói ítélet vagy az anya utólagos házasságkötése (20. §) alapján nem volt bejegyezhető, hivatalból keli intézkedni aziránt, hogy a születési anyakönyvbe á gyermek atyjaként képzelt