Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-61 • Indítvány
454 61. szám. 65—69. §-oJchoz. A javaslatnak e szakaszokban foglalt rendelkezései a vármegyei mezőgazdasági testület hasonló rendelkezéseinél elmondottakon alapulnak. Az eltérés csak ott van, hogy a Szövetség az ország gazdaságpolitikájának előmozdítása, szakszerűbbé tétele, valamint a vármegyei testületek szakosztályai működésének egységes irányítása és a közöttük lévő összhang biztosítása végett nemcsak jogosult, hanem köteles szakosztályokat alakítani. A földmívelésügyi miniszter felügyeleti jogával kapcsolatban még csak azt kívánom kiemelni, hogy sem ez a rendelkezés, sem a javaslatnak erre vonatkozó hasonló rendelkezései nem kívánnak más célt szolgálni, mint azt, hogy az érdekképviselet önkormányzatát mások jogainak sérelme nélkül és a törvényes rendelkezések korlátain belül köteles gyakorolni. 70. §-hoz. A munkaadók és munkavállalók paritásos képviseletével a munkaviszonyból származó ügyek megbeszélése, megállapodások létesítése és esetleg felmerülő vitás kérdéseknek békéltetés útján elintézése céljából az érdekképviselet mindhárom tagozatában munkaügyi bizottságot, illetve szakosztályt lehet alakítani. A javaslat e rendelkezése a munkavállalók és munkaadók között fennálló sorsközösségből és érdekazonosságból született. Helytelen volna tehát e két nagy csoportot intézményesen egymástól eltávolítani. A mezőgazdasági munkavállalók és munkaadók érdeke csak a munkabér kérdésében válik el egymástól, de a mezőgazdaságban ez a kérdés egészen más természetű, mint az iparban. A mezőgazdasági lakosság társadalmi békéjének és egyetemességének megóvása érdekében célszerűnek látszik tehát, hogy a munkaviszonyból felmerülő vitás ügyeknek, vagy bérkérdéseknek elintézése, a közigazgatási hatóságok vagy polgári bíróságok elé vitele előtt, érdekképviseleti úton megkísér éltessék. Ezáltal az ily ügyek nem az ellentétek kiélezésével, hanem az érdekek összeegyeztetésével a törvényes érdekképviseleten belül nyernének elintézést. 71. § hoz. A javaslat a községi és vármegyei testületek megalakítását a közigazgatási hatóságokra bízza, mert az érdekképviseletnek ezidőszerint nincs olyan szerve, amelyik a választással és megalakulással járó teendőket el tudná látni. A közigazgatásnak ez a szerepe kizárólag az érdekképviseleti testületek első megalakulására vonatkozik. 72. §-hoz. Az érdekképviselet eredményes és jó munkát csak akkor végezhet, ha a reábízott komoly feladatok végrehajtását olyan hivatásos és szakképzett munkaerőkre bízza, akik egész tevékenységüket az érdekképviselet ügyeinek szentelik. Az érdekképviseleti alkalmazottak rendszeres illetménnyel vannak ellátva. A büntetőtörvények alkalmazása szempontjából közhivatalnokoknak tekintendők. Terhes szolgálatukra és nagy felkészültségükre tekintettel tehát indokolt, hogy olyan fizetésben részesüljenek, amellyel gondtalan megélhetésük biztosítva van. 73. §-hoz. Az érdekképviselet minden tagozata költségvetés alapján működik. Azáltal, hogy a községi testületek költségvetéseit az illetékes vármegyei testület, a vármegyei testületek és a Szövetség költségvetését a földmívelésügyi miniszter h a gyj a j°vá, biztosítja a javaslat költségvetési téren is az érdekképviselet egységét és elejét veszi annak, hogy egyes testületek költségvetési fedezetükön túlmenően gazdálkodhassanak. 74. §-hoz. Az érdekképviselet fogalmából értetődik, hogy a tagok tisztüket általában díjazás nélkül látják el. Helytelen volna azonban, ha a nagyobb igénybevétellel járó külön megbízatásért, vagy testületi üléseken való részvételért, — amely költségekkel jár — díjazást vagy egyéb térítést nem kapnának az érdekeltek. Különösen vonatkozik a javaslatnak ez a rendelkezése azokra a mun-
