Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-50 • Törvényjavaslat egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről
m. szám. 369 Végső esetben, vagyis ha az ország érdekében megkívánt gazdaságos energiatermelést a rendelkezésre álló egyéb eszközökkel biztosítani nem lehet, a minisztérium kötelezheti az engedélyest (fenntartót), hogy az energiatelep működését megfelelően korlátozza vagy esetleg egészen megszüntesse. Ennek azonban az a további feltétele van, hogy az állam a szükségelt villamos energiát az addigiaknál nem kedvezőtlenebb feltételekkel rendelkezésre bocsássa. A fenti irányú határozat ellen a Kúrián alakított különbírósághoz halasztó hatályú felszólamlásnak van helye. 12. §-hoz;•; E § lehetővé teszi a villamosmű üzem- és üzletvitelének felülvizsgálatát és az ennek során szükségessé váló lépések megtételét. Ezzel kapcsolatban utalok az általános indokolás 4. pontjában előadottakra. Azokhoz kiegészítésként csak azt fűzöm hozzá, hogy arra tekintettel, hogy a villamos energia egységárának megállapítása az energiaszolgáltatás alapvető kérdése, a törvényjavaslat ennek megváltoztatását független bíróság, a Kúrián alakított különbíróság hatáskörébe utalja. Kivételes viszonyok között azonban — mint ezidőszerint is — szükség van arra, hogy az általános árszínvonalat és ennek keretében a villamos energia egységárát egy hatóság vagy szerv (pl. az Anyag és Ärhivatal) szabályozza ; ezért a törvényjavaslat a külön jogszabályokban idevonatkozóan tett rendelkezések hatályát nem érinti. 13. §-hoz : Az ország energiaellátásának fejlesztése érdekében az 1931 : XVI. te. 58. §-a külön alapot — az Országos Energiagazdasági Alapot — létesített. Ennek bevételei az említett törvény alapján befolyó pénzbírságokból, valamint az állami költségvetés keretében évenkint megállapítandó hozzájárulásból állottak. Az energiagazdálkodás közérdekű célkitűzéseinek hathatósabb megvalósítása végett a törvényjavaslat gondoskodik a bevételek növeléséiŐL Az eddigieken felül az alapot illetik a törvényjavaslat 8. §-ának (3), valamint 9. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján befolyó pénzbírságok, úgyszintén a 13. § értelmében a közhasználatú villamosművek engedélyesei (fenntartói) által fizetendő járulékok. E járulék mértékét a törvényjavaslat a villamosmű által a közvetlen fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia számlázott ellenértéke után számított két százalékban állapítja meg. III. fejezet. Kártalanítás. 14. §-hoz: A törvényjavaslat több helyen (1. és 2. §, 8. § (2), valamint 9. § (2) és (4) bekezdés) szól az energiatelepek és egyéb berendezések állami tulajdonba vételéről. Az állami tulajdonba vett energiatelepekért és egyéb berendezésekért az állam önként értetődően kártalanítást köteles nyújtani. Az 5. § pedig a község (város) részére az 1931 : XVI. törvénycikkben, illetőleg az energiaszolgáltatási szerződésekben biztosított megváltási és háramlasi jogot a községtől (várostól) megvonja, azzal, hogy ezek a jogok az államot illetik. * E megvont jogokért az állam ugyancsak kártalanítást köteles nyújtani. A kártalanítás részletes szabályozása hosszadalmasabb előkészítést és tárgyalást igényel. Mivel pedig e törvényjavaslat mielőbbi előterjesztését az ország kormányzásában résztvevő pártok szorgalmazzák, a törvényjavaslat csak annak elvi kijelentésére szorítkozik, hogy az állami tulajdonba vett energiatelepekért és egyéb berendezésekért, valamint a községektől (városoktól) elvont megváltási és háramlasi jogért az állam kártalanítást nyújt. A kártalanítás kérdésének rende\emzetgyüiési iromány. 1945—1949. I. kötet. 47
