Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-50 • Törvényjavaslat egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről

36€ ŐO. szám. 4. $-hoz; Á törvényjavaslat szerint a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei tulajdonában levő energiatelepek és távvezetékek a törvény hatálybalé* pésével nem kerülnek és később sem vehetők állami tulajdonba és. e villamosműre a 3. § korlátozó rendelkezései sem terjednek ki. Ez abban leli indokát, hogy ez a villamosmű a közérdeknek megfelelően és az országos szempontok figyelembe vételével fejti ki működését, tevékenységét — mivel azt a kormány székhelyén fejti ki — a kormány állandóan figyelemmel kísérheti és abban a kormány az irányító befolyását a legteljesebb mértékben érvényesíteni tudja. Teljesség kedvéért megemlítem, hogy az emiitett villamosmű tulajdonában négy energiatelep van és pedig : a kelenföldi 223.000, a révészutcai 23.800, a Csáky-utcai 16.350 és a váciúti 18.500 kilovoltampere-teljesítőképességű energiatelep. II. fejezet. A vülarnos energiagazdálkodás közérdekű céljai megvalósítását biztosító egyéb rendelkezések. 5. §-hoz: Az 1931 : XVI. te. 54—56. §-ai a közhasználatú villamosműnek a villamos energia elosztására szolgáló berendezései tekintetében, — az említett törvény hatálybalépése előtt a törvényhatósággal, a megyei várossal, a községgel vagy az ezek által alapított társulattal kötött szerződés (1931: XVI. te. 65. §), röviden az ú. n. energiaszolgáltatási szerződés pedig sok esetben a közhasználatú villamosműnek az energia fejlesztésére, vezetésére és elosztására szolgáló berendezései tekintetében az illető község (város) részére megváltási és háramlási jogot biztosítottak. A törvényjavaslat szerint ez a jog — az általános indokolás 2. pontjában kifejtett okokból — az államra száll át. Az állam azonban a községet (várost) az elvont jogért kártalanítani köteles. 6. §-hoz : E § — az ugyancsak az általános indokolás 2. pontjában kifejtett okokból — az állam részére jogot ad arra, hogy ha a közhasználatú villamosmű tulajdonosa energiatelepét, illetőleg távvezetékét eladni, bérbe- vagy haszonbérbeadni szándékozik, az energiatelepet, illetőleg a távvezetéket az állam a maga részére szerezhesse meg, illetőleg vehesse bérbe vagy haszonbérbe. Önként értetődik, hogy ez a rendelkezés csak olyan energiatelepekre és távvezetékekre vonatkozik, amelyek nem kerülnek az 1. § (1), illetőleg a 2. § (1) bekezdése értelmében már a törvény hatálybalépésével az állam tulajdonába. A 6. §-ban biztosított jog azonban az államot a kisebb jelentőségű, az 1. § (2), illetőleg a 2. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek meg nem felelő energiatelepek és távvezetékek tekintetében is megilleti. Ha az energiatelep, illetőleg a távvezeték az 1. § (2), illetőleg a 2. § (2) bekezdésének hatálya alá esik, az állam a 6. §-ban biztosított jog helyett az 1. § (2), illetőleg a 2. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonba vétel jogával is élhet. A 6., §-ban biztosított jog gyakorlása esetében az államot a terv bevett szerződésben a harmadik személy javára megállapított jogok illetik meg és az annak terhére megállapított kötelezettségek terhelik. 7. §-hoz : Az általános indokolás 3. pontjában már rámutattam arra, hogy milyen irányban szükséges műszaki szempontból az állam részére beavatkozási lehetőséget biztosítani a tulajdonában vagy birtokában nem levő villamosművek tekintetében. Az ott említett intézkedések megtételének jogi alapját a 7—11. §-ok adják meg.