Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-44 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

286 44. szám« tősége harmadik személy részéről is fennforoghat, a javaslat 23. §-a az említett biztosítási intézkedéseket erre az esetre is lehetővé teszi. Az előterjesztett törvényjavaslat hetedik fejezete a kitelepülésre kötelezett német személyekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A magyarországi német lakosságnak Németországba telepítésével kapcsolatban kívánatosnak mutatkozik, hogy a kitelepítés községenkinti végrehajtásával egyidejűleg kerüljön sor azoknak a német személyeknek elszállítására is, akik a népbíróság által Jászabott büntetésüket töltik, illetőleg akik ellen népbírósági eljárás van folyamatban, avagy akik ellen ilyen eljárást kellene indítani. A kitelepítés tervszerű lebonyolítását ugyanis nagymértékben zavarná és a kitelepítendőknek családjuktói való elszakadásával járna, tehát a méltányossággal is ellenkeznék, ha az elszállításra váró személyek e csoportjánál a bűnvádi eljárás befejezését, illetőleg a kiszabott büntetés kitöltését be kellene várni. Minthogy pedig az előzetes letartóztatásban lévő, illetőleg büntetésüket töltő ilyen személyeknek az áttelepítésre hivatott hatóságok rendelkezésére bocsátását a népbíráskodásra irányadó jogszabályok akadályozzák, a javaslat 24. §-a ezt az akadályt elhárítja. Nem terjed ki azonban e § hatálya az öt évet meghaladó szabadságvesztés büntetés alá eső cselekmények elkövetőire, mert ezek felelősségre vonását nyomatékos igazságszolgáltatási szempontok feltétlenül megkövetelik. A törvényjavaslat nyolcadik fejezete a szokásos élet beléptetési rendelkezést tartalmazza. E tekintetben ki kell emelni, hogy a javaslat 9. §-a értelmében népbírósági hatáskörbe kerülő gazdasági jellegű bűncselekményekre vonatkozóan a javaslatban foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha az eljárás már előrehaladott szakába jutott, nevezetesen ha a vádiratot (vádindítványt) már benyújtották, illetőleg a terheltet az uzsorabíróság elé állították. E szokásos életbeléptetési rendelkezésen, kívül a javaslat nyolcadik fejezete két további rendelkezést tartalmaz. Figyelemmel az 1946 : VII. törvénycikkben meghatározott bűncselekmények jogi természetére, a javaslat 25. §-a ezekre a cselekményekre is kiterjeszti a Btk. 7. §-ában a külföldön elkövetett bűncselekmények büntethetősége tekintetében foglalt szabályt. Az 1946 : VII. törvénycikkben meghatározott bűncselekmények e törvény 11. §-a szerint alakítandó külön tanács ítélkezése alá tartoznak. Visszás volna, ha a szóbanforgó bűncselekménnyel összefüggésben elkövetett — akár népbíráskodásra utalt, akár pedig a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó — bűncselekmények tekintetében más bíróság járna el. Az egymással összefüggő bűncselekményeknek hatáskör szempontjából való megosztása késleltetné az igazságszolgáltatás menetét és veszélyeztetné annak egyöntetűségét, amennyiben lehetővé tenné, hogy egymással összefüggő bűncselekmények tárgyában ellentétes jogerős határozatok keletkezzenek. Ezt a lehetőséget a javaslat 25. §-a azzal zárja ki, hogy az 1946 : VII. törvénycikkben meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben elkövetett bűncselekményeket szintén a külön tanács hatáskörébe utalja. Budapest, 1946. évi július hó 24. napján. Ries István s. le., , igazságügyminiszter.