Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-44 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

280 44. szám. Az 1440/1945. M. E. számú rendelet 3. §-ának utolsó bekezdése értelmében a Népbíróságok Országos Tanácsa a halálraítélt kegyelmi kérvényét a továbbterjesztés mellőzésével, saját hatáskörében, csak egyhangú határozattal utasíthatja el, ha tehát a tanácsnak bár csak egy tagja az elítéltet kegyelemre javaslatba hozhatónak tartja, a tanács a kegyelmi kérvényt illetékes helyre továbbterjeszti. Ez a rendelkezés egyfelől célszerűtlen, másfelől ellentétben áll azzal, hogy az elsőfokú népbíróság szótöbbséggel határoz a kegyelmi kérvény tárgyában. Ëppen ezért a javaslat 3. §-a ezt a szabályt a Népbíróságok Országos Tanácsára nézve is irányadóvá teszi. Á javaslat 4. §-a a 81/1945. M. E. számú rendelet 13. §-át kiegészítve, két további háborús bűncselekményfogalmat állapít meg. Nevezetesen háborús bűnösnek nyilvánítja azt, aki gazdasági téren fejtett ki Németország érdekében Magyarország gazdasági érdekeinek súlyos sérelmével járó jelentős tevékenységet. Az ilyen tevékenység azonban csak akkor esnék a 4. §-ban foglalt rendelkezés alá, ha az 1939. évi szeptember hó 1. napja után fejtetett ki. Ebben az időpontban ugyanis már nyilvánvaló volt a gazdasági életben jelentős szerepet betöltő minden személy előtt, hogy a német gazdasági befolyásnak Magyarország érdekeinek sérelmével járó szolgálata milyen súlyos veszélyeket idéz fel Magyarország politikai és gazdasági helyzete szempontjából. Msgtóriást érdemel azoknak a cselekménye is, akik a kiürítéssel kapcsolatban — akár túlbuzgóságból, akár a német vagy nyilas érdekek szolgálatában — a számukra előírt ténykedést meghaladó tevékenységet fejtettek ki. Az ilyen személyek eljárása ugyanis az elhurcoltaknak felesleges szenvedést, az országnak pedig szinte jóvátehetetlen kárt okozott. A 81/1945. M. E. számú rendelet 11. §-ának 4. pontja és 13. §-ának 3. pontja háborús bűnössé nyilvánítja azt, aki a nyilas kormányzat közigazgatás vagy honvédelem keretében a hatalom megszerzése után kapott kinevezés alapján vezető, illetőleg egyéb fontos állást vállalt. Nem vitásan hasonló megtorlást érdemel az is, aki az állást nem kinevezés, hanem megbízatás alapján vállalta el. Ennek az álláspontnak szerez érvényt a javaslat 5. §-a. A javaslat 6. §-a a népellenes bűncselekménynek újabb tényálladékát határozza meg. Ennek a rendelkezésnek a célja az, hogy újjáépítés vagy a jóvátételi kötelezettség teljesítésének szabotálásával szemben megfelelő büntetőjogi védelmet biztosítson. Büntetés alá esik tehát az említett szempontokból jelentős üzem felelős vezetője vagy önálló intézkedésre jogosult közege, ha az üzeni működését korlátozza vagy megszünteti, feltéve,, hogy ez a jogszabály rendelkezése, jogszabályon alapuló hatósági intézkedés vagy a rendes gazdálkodás szabályai ellenére, illetőleg szerződéses kötelezettség megszegésével történik. Az üzem működésének korlátozásával (megszüntetésével) egy tekintet alá esik a munkának késedelmes, hibásan vagy hiányosan végeztetése. A most körvonalazott cselekmény azonban csak abban az esetben esik a 6. § súlya alá, ha az ország újjáépítéséhez, illetőleg a jóvátételi kötelezettség zavartalan teljesítéséhez fűződő érdekeket súlyosan sérti vagy veszélyezteti. Gondoskodik a 6. § az üzem felelős vezetőjének vagy Önálló intézkedésre jogosult közegének a megbüntetéséről arra az esetre is, ha nem maga követi el a szabotázs cselekményt, de a felügyelet vagy ellenőrzés gyakorlásában tanúsított mulasztásával másnak ilyen cselekményét lehetővé teszi. Annak megállapítása, vájjon a 6. §-ban meghatározott cselekmények valóban 2avarták-e az újjáépítéshez, illetőleg a jóvátétel teljesítéséhez fűződő érdeket, különleges szakértelmet kíván és feltételezi a szóbanforgó érdekek ismerétét. Éppen ezért a 6. § utolsó bekezdése a bűnvádi eljárás megindítását az illetékes