Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-44 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

44. szám. 277 va, rendkívüli tanácsot a jelen tör­vény hatálybalépésétől számított ti­zenöt nap alatt meg kell alakítani. 20. §. A rendkívüli tanács a peror­voslatot tárgyaláson intézi el, amelyet az elnök tűz ki és amelyen — a 21. § negyedik bekezdésében említett esettől eltekintve — a népfőügyész kivételé­vel más fél nem vehet részt. A tárgyalás nyilvános. Az előadó előadj a a per orvoslatra okot adott .körülményeket. Ezután a népfőügyész a perorvoslat indokolását szóval kifejti. Ezt követi a határozat hozatala. 21. §. A rendkívül tanács, ha a per­orvoslatot alaposnak találja, kimondja, hogy a megtámadott határozat vagy intézkedés jogszabályt sértett avagy ellenkezik a népbíráskodás, illetőleg az igazolási eljárás céljával és rendelteté­sével: ellenkező esetben a perorvosla­tot elutasítja. A határozatot mindig . nyilvános ülésben, rendszerint azonnal, legkésőbb nyolc nap alatt kell kihirdetni. A rendkívüli tanácsnak". a perorvos­lat tárgyában hozott helytadó határo­zata — az alábbi esetek kivételével — a felekre nem hatályos. Ha a népbíróság (a Népbíróságok Országos Tanácsa) tévedése a vádlott sérelmére szolgált, a rendkívüli tanács őt felmentheti vagy büntetését enyhít­heti. Ha pedig a népbíróság (a Nép­bíróságok Országos Tanácsa) a vád­lott javára tévedett, a rendkívüli ta­nács a felmentő ítéletet megsemmisít­heti és az ügyet az elsőfokon eljárt népbírósághoz utasíthatja, egyébként a téves határozat megsemmisítésével az elítélt büntetését— meghallgatása és az esetleg szükséges bizonyítás felvé­tele után — súlyosabb "minősítés alapul­vétele mellett vagy enélkül súlyosbít­hatja avagy az ügyet az elsőfokon el­járt népbírósághoz utasíthatja. A rend­kívüli tanács határozatában elfoglalt álláspont a népbíróság (a Népbíróságok Országos Tanácsa) újabb eljárásában kötelezően irányadó, Ha a népbíróságnak igazolási ügy-? ben hozott határozata vagy tett inÇéz­kedése téves, a rendkívüli tanács a ha­tározatot megsemmisítheti és a jogsza?, bályoknak, valamint az igazolási eljá­rás céljának és rendeltetésének meg­felelő érdemi határozatot hozhat. Hatáskör hiánya esetében a rend-' kívüli tanács a perorvoslattal megtá­madott határozatot megsemmisíti és az ügyet az illetékes hatósághoz uta­sítja. 22. §. A rendkívüli tanács határoza­tának elvi döntést tartalmazó részét és az indokolás lényeges tartalmát,, amennyiben azt a rendkívüli tanács szükségesnek taraja, a Magyar Köz­lönyben közzé kell tenni. A közzététel után a határozatban elfoglalt elvi ál­láspontot a népbíróságok és a ííépbíró­ságok Országos Tanácsának rendes ta­nácsai követni kötelesek. A vagyonelkobzásra vonatkozó rendelke­zések. 23. §. A vagyonelkobzás kimondása végett a bűnvádi eljárást, olyan eset­ben is meg kell indítani, ha a háborús vagy népellenes bűncselekmény elkö­vetője halál, elévülés vagy más ok miatt nem vonható felelősségre. A vagyonelkobzás hatálya arra a va 7 gyonra is kiterjed, amely öröklés címén vagy -y-a szokásos és alkalmi ajándé­kozást ide nem értve — élők között létrejött,,ingyenes jogügylet címén az elkövetőről másra szállt, úgyszintén arra a vagyonra is, amelyet az 1944, évi december hó 22. napja után más szer­mély a vagyonelkobzás kijátszása cél­jából nem ingyenes jogügylet alapján szerzett meg az elkövetőtől. A kiját­szásra irányuló célzatot nem kell bizo­nyítani, ha a szerző az elkövető hozzá­tartozója (Btk. 78. §), vagy ha az elkö­vető háborús vagy népellenes tevé­kenysége a szerzés időpontjában köz­tudomású volt. Az eljárásra a Bp. 477. §-ában fog­lalt rendelkezéseket a népbírósági el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom