Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
80 871. szánv a régi hitelezőkre nem lehet sérelmes, mert az őket a követelésük keletkezési időpontjához képest megillető jogokat semmi vonatkozásban sem csorbítja. Lehetséges nevezetesen, hogy . a hiteltörzskönyvbe bejegyzés a korábbi jogszabályok alapján megindult végrehajtási eljárást talál folyamatban. Azok a vagyontárgyak ugyanis, amelyekre a hitelező a mai jogszabályok alapján végrehajtást vezethet, beletartoznak a 40. §. (i) bekezdésében felsorolt azoknak a vagyontárgyaknak a körébe is> amelyekre a gyógyszertári jelzálogjog kiterjed. Ezt az összeütközést a javaslat úgy oldja meg, hogy a végrehajtási eljárás tovább folytatását nem akadályozza meg, sőt azt is kimondja, hogy a korábban szerzett kielégítési jogot a hiteltelekkönyvbe bejegyzett jelzálogjog nem érinti. Ami azonban a kielégítési rangsort illeti, a jelzálogos hitelezővel szemben a korábbi végrehajtatónak elsőbbséget csak a gyógyszertárhoz tartozó vagyontárgyakra vezetett végrehajtásnak a törzskönyvben történő feljegyzése biztosítja. Ha azután ez a feljegyzés csak valamely jelzálogjogot követő rangsorban történik meg, a korábbi jogszabályok szerint vezetett végrehajtás során befolyt összegre lejárt követelése erejéig a jelzálogos hitelező tarthat számot, míg ha a jelzálogos hitelezőnek a befolyt összeg felosztásakor még nincs lejárt követelése, a végrehajtató javára fogjak az elért fedezetet sorozni. A javaslat nem hagyhatta figyelmen kívül, hogya 40. §. (2) bekezdése értelmében "* gyógyszerész egyes vagyontárgyait a jelzálogjog fennállása idején is szabadon elidegenítheti, és ekként a jelzálogos hitelező nem panaszkodhatik az ellen sem, ha az ilyen elidegenítés nem önkéntesen, hanem a gyógyszerész ellen foganatosított végrehajtás keretében történik. Lényegesen változik azonban a helyzet akkor, ha a gyógyszertári jelzálogjoggal biztosított követelés, vagy annak törlesztő részlete, illetőleg kamata lejár. Ilyenkor a jelzálogos hitelezőt már csak a végrehajtható közokirat megszerzéséhez, nevezetesen a per megindításához és befejezéséhez szükséges idő választja el attól, hogy a jogosítványra és a gyógyszertárhoz tartozó vagyontárgyakra a 41. és 42. §. szerint végrehajtást vezessen. Az az érdekösszeütközés tehát, amely ily körülményék között a végrehajtató hitelező és a jelzálogos hitelező között felmerül, lényegében azonos azzal, amely az ingatlan haszonélvezetére végrehajtást vezető hitelező és az ingatlan állagára bejegyzett, még nem végrehajtató hitelező közt merülhet fel. A javaslat ismertetett megoldása tehát a 24.000/1929. I. M. sz. rendelet 31. §-ában foglalt szabályozással nyugszik azonos elvi alapon. A 45. §-hoz. A javaslat nem kívánja a gyógyszertári jelzálogjog kimerítő szabályozását felölelni, hanem, mint ezt az (1) bekezdés kifejezésre juttatja, arra törekszik, hogy az új jelzálogjogi típust úgy építse fel, hogy annak minél teljesebb mértékben az 1927. XXXV. törvénycikk lehessen az ingatlanon alapított jelzálogjoggal közös forrása. Bizonyos eltérések mégis a jelzálogtárgy különleges természeténél fogva előreláthatóan szükségessé fognak válni. így a közönséges és a keretbiztosítási jelzálogjog mellett aligha lesz szükség a részkötvényes biztosítéki jelzálogjog vagy telekadósságnak megfelelő típus kiépítésére. Az előbbi a gyógyszertárak kereteit lényegesen meghaladó hitelakciók eszköze, az utóbbi pedig a gyógyszertári jogosítvány jogi természeténél fogva legfeljebb a reál jogosítvány ok esetéhen lehet gyakorlati. Kérdéses, vájjon a gyógyszertárak vagy gyógyszertárak és ingatlanok egyetemleges terhelését kívánatos-e megengedni. Kétségtelen ugyanis, hogy az egyetemleges jelzálogjog sok nehezen megoldható problémát vet fel és azok az okok, amelyek az ingatlanok egyetemleges terhelését nélkülözhetetlenné teszik, a gyógyszertári jelzálogjog esetében vagy egyáltalán nem fordulhatnak elő,
