Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről

54 871. szám. hatáskörbe kellett vonni. A megengedett áthelyezés végrehajtását nemjehet túlságosan hosszú határidőhöz kötni, mert azokban a körülményekben, amelyek a gyógyszertár új helyének kijelölésénél figyelembevétettek, oly változás állhat be, amely más megoldást tesz helyesebbé. Ha tehát az áthelyezést bizonyos idő alatt nem foganatosították, célszerűbb a gyógyszerészt új kérelem előterjesztésére szorítani. A javaslat azt a határidőt, amely alatt az áthelyezésre kapott engedéllyel élni lehet, egy évben állapítja meg. A lé. §-hoz. A személyjogú gyógyszertárat általában az engedélyesnek magának kell vezetnie (24. §. («) bek.). Élőfordulhatnak azonban esetek, amikor indokolt a vezetés kötelezettsége alól való mentesítés. Ilyen eset az, amikor az engedélyes 60. életévét már betöltötte vagy a gyógyszertár vezetésében tartós munkaképtelensége miatt gátolva van. Az említett, az élet rendjével összefüggő eseteken kívül azonban különleges okok is indokolttá tehetik a gyógyszertár haszonbérbeadásának megengedését. Ilyen lehet például az, ha a gyógyszertár engedélyese olyan tudományos vagy más közérdekű munkával van elfoglalva, vagy olyan közérdekű megbízatásban jár el, ami lehetetlenné teszi a személyes vezetéssel járó kötelezettség ellátását. A haszonbérbeadásnak ezeket az eseteit sorolja fel az (í) bekezdés. A gyógyszerészi képesítéssel nem bíró örökös vagy özvegy javára minden további előfeltétel nélkül kell megengedni a haszonbérbeadást, hiszen a vezetést személyesen nem is szabad elátnia. A (2) bekezdés ilyen értelemben rendelkezik. A javaslat a gyógyszerész ellen a gyógyszertári vagyonra vezetett végrehajtás rendszerinti eszközéül is a hasz onbérbeadást (kényszerhaszonbérlet, 42. §.) választja, a (3) bekezdés ezirányú rendelkezéseivel a VI. fejezet rendelkezései kapcsán fogok tüzetesebben foglalkozni. Minthogy haszonbérbeadás esetében a haszonbérlő válik a gyógyszertár vezetőjévé, a (4) bekezdés csak gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerésznek teszi lehetővé szerrélyjogú gyógyszertár haszonbérbe vételét, mégis azzal a korlátozással, hogy nem vehet haszonbérbe gyógyszertárat, akiknek közforgalmú gyógyszertári jogosítványa van. Ennek a rendelkezésnek indoka azonos a 11. §. (») bekezdése indokával. A javaslat nem kívánja lehetővé tenni, hogy ugyanaz a személy több gyógyszertárat tartson a kezelése alatt. Ugyanez az álláspont jut egyébként kifejezésre a 24. §. (4) bekezdésében is, amely szerint egyidejűleg több gyógyszertárat senkisem vezethet. A haszonbérbeadás ált8 Iában hosszabb időre intézkedik a gyógyszertár vezetése tekintetében, s egyébként is szükség van annak felsőfokú hatósági megvizsgálására, hogy vájjon a haszonbérbeadás előfeltételei megvannak-e és a haszonbérlő e feladatra a törvény szerint alkalmas-e. Ezért szükséges a haszonbérbeadásra irányuló ügylet érvényességéhez az (0) bekezdés szerint a belügyminiszter jóváhagyása. A részletkérdések szabályozását a (e) bekezdés rendeleti útra bízza. Ennek során kell közelebbről meg; elölni azokat a korlátokat, amelyeket a belügyminiszter a haszonbérletek tekintetében az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt esetekben érvényesíteni kíván. A 15. §*hoz. A személyjogú gyógyszertári jogosítvány átruházásáról fennálló jogunkban az 1876: XIV. t.-c. 131. §-ának második és harmadik bekezdése szól. Ezek a rendé kezesek azonban nem vetnek kellőképpen számot azzal, hogy a gyógyszertári jogosítvány személyre szóló adományozás tárgya lévén, más személyre átszállása nem következhetik be anélkül, hogy ez a másik személy jogosítványi kapjon. A fennálló rendelkezés gyakorlati tartalmának változatlanul hagyásával ezért választja az (1) bekezdés azt a megoldást, hogy az átruházás kapcsolatos legyen a gyógyszertári jogosítványnak