Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
8Í1. szám. M eladók útján forgalomba hozhassanak a gyógyszertárak szokásos árusítási körébe eső cikkeket. Igen sok olyan gyógyszerkészítmény van, amelyet kifogástalan minőségben a gyógyszertár jól felszerelt laboratóriumában elő lehet állítani. Indokolatlan lenne a gyógyszertárban fekvő tőkét és a gyógyszerészi - szakértelmet elzárni attól a lehetőségtől,, hogy készítmények hasznothajtó előállításával a köz javát is szolgálják. Bár a kutató munka a gyógyszervegyészét egyik ágában, a szintetikus organikus készítmények előállítása tekintetében, az utóbbi időben inkább a gyárak laboratóriumaiba tolódott át, mégis figyelembe kell venni azt is, hogy számtalan elsőrendű fontosságú gyógyszer felfedezése vagy előállítása gyógyszertárban működő gyógyszerész nevéhez fűződik. Hogy pedig a kutató munkára és a készítmények tökéletesítésére irányuló fáradozásra ezután is meg legyen az ösztönzés, az (0) bekezdés lehetővé kívánja tenni, hogy a gyógyszerész élvezhesse munkája gyümölcsét, azaz készítményeit — éppen úgy, mint évszázadok óta — a jövőben is előállíthassa és viszonteladók útján forgalomba bocsáthassa. A gyógyszerészek munkáját hasznosan lehet értékesíteni a növényvédelmi szerek előállításánál és forgalombahozatalánál is. Növénytani, élettani, chémíai ismereteik erre a tevékenységre kiválóan alkalmassá teszik őket. Az viszont önként értetődik, hogy a gyógyszertárak szokásos árusítási körébe nem eső cikkeket, amennyiben ehhez iparigazolvány (iparengedély) szükséges, a gyógyszerész is csak külön iparigazolvány (iparengedély) alapján állíthat elő. Az (5) bekezdésnek az a rendelkezése, amely az ilyen esetekre külön iparigazolvány (iparengedély) megszerzését írja elő, csupán az esetleges félreértések kiküszöbölését célozza. Nem lehet azonban kívánatos, hogy a gyógyszerész ilyen, a gyógyszertárak szokásos árusítási körébe nem eső cikkek előállításától eltiltassék, mert ez a tevékenysége sok esetben a közérdekkel is összhangban áll, A falusi kis gyógyszertárak tulajdonosai például gyakran szikvizet készítenek, hogy az ebből a tevékenységükből eredő bevétellel szaporítsák törpe-gyógyszertáruk mérsékelt hozamát. Éppen egészségügyi és vegyészeti ismereteik révén előnyösnek mondható ez a tevékenységük, mert biztosítékot nyújt arra, hogy készítményüket higiénikusán állítják elő. A 4. §-hoz. A gyógyszerek előállítását, forgalmát és árát nemcsak a gyógyszertáron belül, hanem minden egyéb vonatkozásban is szabályozni kell. Elég a mérgekre utalni vagy azokra az anyagokra, amelyek bizonyos mennyiségben adagolva gyógyszerként hatnak, nagyobb mennyiségben alkalmazva azonban mérgező hatást fejtenek ki. . Lehetőséget kell tehát biztosítani a gyógyszerek gyógyszertárakon kívüli előállításának és kereskedelmi forgalmának szabályozására. Az (1) bekezdés többek között ezirányban rendelkezik. A továbbiakban e bekezdés a gyógyszerek gyári és nagykereskedői árának szabályozására ad felhatalmazást. A gyógyszerészeire vonatkozó szabályok egyik alapvető rendelkezése évszázadok óta a gyógyszerek árának hatósági megállapítása. Míg azonban ezideig csupán arra nézve állott fenn rendelkezés, hogy a gyógyszerész csak hatóságilag megszabott áron szolgáltathat ki gyógyszert, addig a törvényjavaslat biztosítani kívánja, hogy szükség esetén a gyári és nagykereskedői árakat is hatóság állapíthassa meg. Ha ugyanis csak a gyógyszertárak által felszámítható árak megállapítására szorítkoznánk, megtörténhetnék, ahogy ez a múltban néha valóban meg is történt, hogy a nagybani előállító olyan árat szabna meg, amely —- a hivatalos gyógyszerárszabáshoz viszonyítva — nem biztosítja a gyógyszertárak fenntartásához szükséges 1
