Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
40 871. szám. Engedélyes Tulajdonos Se háza (házrésze), se földje nincs.. 664 65 Kataszteri holdig Földbirtokos 200—1000 2 » 100— 200 5 1 » 50— 100 13 — » 20— 50 20 3 » 10— 20 18 — » 5— 10 18 1 » 1— 5 66 3 » 0— 1 113 14 Együtt 729 2 6 13 23 18 19 69 127 Ezek az adatok szemléltetően mutatják, hogy a gyógyszertári jogosítványok engedélyesei, illetőleg tulajdonosai igen jelentős számban egyáltalában nincsenek kedvező anyagi viszonyok között. Továbbmenve még a következőket is megállapíthatjuk. Legalább 800 olyan gyógyszertár van, amelyben a tulajdonos egymaga dolgozik. Ennek a 800 gyógyszertárnak mintegy fele csak igen szerény jövedelmet biztosít, körülbelül 250-re tehető pedig azoknak a gyógyszertáraknak a száma, amelyeknek engedélyese (tulajdonosa) nem keres többet, sokszor csak kevesebbet, mint az alkalmazotti fizetés. Amikor tehát megöregszik az olyan engedélyes (tulajdonos), aki gyógyszertárának csekély forgalma miatt nem tudott alkalmazottat foglalkoztatni, megélhetését is elveszti. A gyógyszertár ugyanis nem jövedelmez annyit, hogy alkalmazottat foglalkoztasson, de mivel az engedélyes (tulajdonos) munkaképtelensége miatt mégis kénytelen alkalmazottat foglalkoztatni, nem marad annyi jödedelme, hogy abból megélhessen. Ezeknek a gyógyszertáraknak engedélyesei (tulajdonosai) csak akkor tudnak öreg korukban megélni, ha öregségi ellátásban részesülnek. Igen sok olyan gyógyszertár van, amelyet egyáltalán nem lehet haszonbérbe adni, vagy ha akad is haszonbérlő, a havi bérösszeg nem több 100—200 pengőnél. Az ilyen gyógyszertárnak engedélyese (tulajdonosa) tehát azzal sem segíthet magán öreg korában, hogy haszonbérbe adja a gyógyszertárat. Sok esetben előfordul, hogy a jognyertes csak öreg korában kap gyógyszertári jogosítványt. Alig néhány esztendő elteltével munkaképtelenné válik s ez az időköz nem elegendő arra, hogy a gyógyszertár felállításával kapcsolatos tartozásokat kifizethesse. A gyógyszertár forgalma kicsi, alkalmazott foglalkoztatása esetén még megélhetésre sem marad elég, nemhogy a tartozást törleszthetné. Ezeken is csak az öregségi ellátás segít. Az Öregségi ellátást a Gyógyszerészek Országos Jóléti Alapja tevékenysége, illetőleg az e tevékenységből leszűrhető tapasztalatok bőségesen indokolják. A Jóléti Alap egyik évben kimutatta, hogy a segélyezettek 70%-a volt engedélyes (tulajdonos), illetőleg engedélyes (tulajdonos) özvegye. Ez a számadat bizonyítja, hogy igen sok olyan gyógyszertári jogosítvány van, melynek engedélyese (tulajdonosa) nem tud öregségében magáról, illetőleg hátramaradottairól gondoskodni. E helyütt külön is hangsúlyoznom kell, hogy a jelen törvényjavaslat alapján nyújtandó öregségi ellátások összege természetszerűleg lényegesen meg fogja haladni a kötelező öregségi, stb. biztosítás szerint esedékes járadékok összegét. A gyógyszertári alkalmazottaknak családi pótlékra és korpótlékra rászorultságának indokát az előadottak során már kellőképpen megvilágítottam. A gyógyszertári alkalmazottak családi állapot szerinti megoszlását az alábbi adatok tüntetik fel;