Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-870. Törvényjavaslat a gyógyszerészi rendtartásról
12 870. szám. természetszerűen csak a legfőbb közegészségügyi hatóságot., a belügyminisztert illetheti meg. Egyébként annak kimondása, hogy a kamara felett a felügyeletet a belügyminiszter gyakorolja, a felügyelet szabályozásának csupán alapelvét határozza meg. A részletes szabályok megállapítása a törvény végrehajtására fog tartozni. Ennek során kell rendelkezni a tekintetben is, hogy mely kamarai határozatok igényelnek kormányhatósági jóváhagyást és müyen eljárást kell követni azokban az esetekben, mikor a kamarai önkormányzat működése kormányhatóságí szempontból kifogás alá esik. A 7. §-hoz. Az (i) bekezdés a fegyelmi vétségeket sorolja fel. A fegyelmi bíráskodás szervezetét a javaslat az önkormányzat, a szakszerűség, a bírói garancia, valamint — felsőfokon —• a paritás alapelveire építi fel. A (2) bekezdés elsőfokon eljárni hivatott fegyelmi fórumként a kamarai fegyelmi bíróságot jelöli meg. A (3) bekezdés az elsőfokú fegyelmi határozattal szemben használható jogorvoslatról rendelkezik. A (4) és (fi) bekezdés a Közigazgatási Bíróság gyógyszerészi tanácsának szervezetét, — mely a fegyelmi eljárás során másodfokon hivatott eljárni — valamint a tanács gyógyszerész tagjainak különleges jogállását szabályozza részletesen. A kamara fegyelmi hatósága az önálló, a magán- és a közalkalmazásban álló gyógyszerészekre egyaránt kiterjed; kivételt a ^6) bekezdés értelmében csak a tényleges honvéd gyógyszerügyi tisztviselők képeznek, akik katonai fegyelmi * hatóság alatt állanak és így nem tartozhatnak a kamara fegyelmi hatósága alá. A (7) bekezdés a fegyelmi felelősségrevonás szabályozását a belügyminiszterre bízza, akit egyes eljárási kérdések szabályozásának a kamara ügykörébe való utalására is felhatalmaz. A rendeleti szabályozás során szem előtt kell tartani, hogy a kamara tagja a kamara fegyelmi hatósága alá kell hogy tartozzék akkor is, ha reá a szolgálati viszonyból kifolyóan más fegyelmi hatóság hatásköre is kiterjed. A kamara előtt befejezett fegyelmi eljárás azonban nem érintheti a gyógyszerésznek szolgálati viszonyából kifolyó fegyelmi felelősségre vonását. A fegyelmi felelősségrevonás szabályozása során rendelkezni kell majd arról is, hogy a közszolgálatban álló vagy a törvény alapján létesült intézetnél működő kamarai tagok ellen szolgálati viszonyból folyó fegyelmi felelősség alapján indított eljárást müyen esetekben kell a kamarával is közölni, ületőleg, hogy az ilyen kamarai tag ellen fegyelmi hatósága által indított, a szolgálati viszonyból folyó eljárás mennyiben érinti a kamara fegyelmi hatóságának hatáskörét. A 8. §-lioz. A törvényjavaslat a közegészségügyi szolgálat terén jelentős munkát végző gyógyszerészi kar súlyát és tekintélyét s az ezzel járó közmegbecsülést azáltal óhajtja — a többi kamarához hasonlóan —• kifejezésre juttatni, hogy a gyógyszerészi kamarának egy tag és egy póttag választása útján az országgyűlés felsőházában képviseletet biztosít. Ez a rendelkezés egyébként megfelel az országgyűlés felsőházáról szóló 1926: XXII. t.-c. 19. §-ában foglalt ama rendelkezésnek, mely szerint az ott fel nem sorolt élethivatásoknak tör vény alkotta olyan szervezetei és intézményei, amelyeket külön törvény ezzel a joggal utóbb felruház, a felsőházba a külön törvényben megszabott számú tagot választanak. A 9. §-hoz. A kamara megalakításának előkészítésére célszerűnek mutatkozik egy, a gyógyszerésztársadalom képviselőiből álló előkészítő bizottság megalkotása. A bizottság tagjainak kinevezésére az Országos Gyógyszerész Egyesület és az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete javaslatainak meghallgatása után kerül sor ; ezek a társadalmi szervek ugyanis a gyógyszerésztársadalom legnagyobb részét magukba foglalják és soraikban a gyógyszerészi kar elemei — az önálló, a magán-, valamint a közalkalmazásban álló gyógyszerészek —
