Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-876. Törvényjavaslat országos érdekű vízi munkálatokról

876. szám. 129 Melléklet a 876. számú irományhoz. Indokolás az „országos érdekű vízi; munkálatokról" szóló törvényjavaslathoz. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. L A törvényjavaslat megalkotásának szükségessége. 1. A természet erői a Kárpátmedence kialakításakor tökéletes egységet hoztak létre. A föld által nyújtható természeti előnyök: a domborzati és a vízviszonyok a legnagyobb Összhangot mutatják. A magyar föld szerkezeti alkatában az Alföld mint középpont körül helyezkedik el a Kárpátok hegyvonulata és a termékeny síkságot mintegy körülöleli a természeti erőkben és az ásványi kincsekben gazdag, erdővel borított hegykoszorú. A földrajzi egységnek szerves kiegészítő részét alkotja a természettől fogva egységes, a Tisza által gyűjtött s a Duna által levezetett vízrendszer. A magyar vízrendszer egysége s e vízrendszerben rejlő és kiaknázásra váró erők szinte önként kínálkoznak arra, hogy megfelelő kihasználással mezőgazdaságunk javát szolgálják s egyben elhárítsák a szélsőséges időjárásunkban rejlő veszedelmeket. Ez a szolgálat az egyes országrészeknek eltérő jellegű termelési viszonyai miatt még teljesebb lehet. A hegyvidék vizeiben rejlő gazdasági és vízi erők csak az alföldi öntözéssel, az oda irányuló hajózással, tutajozással értékesek, viszont az alföldi vízgazdálkodási berendezések csak a hegyvidéki vizekkel válnak teljes értékűekké. Termelési vonalra vetítve országunk sík- és hegyes vidékeinek ezt az egymást kiegészítő jellegét, az alföldi vízgazdálkodási berendezések folytán belterjesebbó vált mezőgazdaság előnyösebben tudja* a hegyvidéki részeket az elsőrendű életszükségleti cikkekkel ellátni, viszont a hegyvidék a vízi energia kihasználása folytán ott létesülő ipar termékeit az alföldi részeken tudja sikerrel értékesíteni; emellett erdőgazdasági kincseit, kő-, szén- és ércanyagát vízrendszerünk folytán előnyösebben tudja az említett síkvidéki részekre szállítani. Az egymásrautaltság és összefüggés uralkodik az Alföld és a Délvidék viszonyában is, amely talán még szembetűnőbb, ha azt tekintjük, hogy a Délvidék az Alföldnek gazdasági és földrajzi szempontból mindig integráns részét alkotta, talajának, éghajlatának és termelési viszonyainak azonos jellegénél fogva, / Képviselőházi iromány. 1939—1944. XI. kötet. 17