Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-872. Törvényjavaslat az állami anyakönyvezés szabályainak módosításáról és kiegészítéséről

A 87.500/1924. B. M. számú rendelet a körjegyzőségekben és a nagyközségekben külön anyakönyvvezetőhelyetteseknek az A. M. T. fentidézett 3. §-án alapuló alkalmazását megszüntette. A 96.200/1924. B. M. számú rendelet — 1924. évi július hó 1. napjától kezdődő hatállyal — az anyakönyvi teendők ellátásával kapcsolatos mindazokat a dologi kiadásokat, amelyeket az említett időpontig az A. T. 31. §-a értelmében az államkincstár fedezett (nyomtatványok és a törvényhatósághoz beküldött anyakönyvi másodpéldányok bekötésének költségei, községi anyakönyvi kerületekben az anyakönyvi teendőket ellátó községi jegyző (körjegyző) családi érdekeltsége esetében szükséges helyettesítéssel felmerülő útiköltségek, a statisztikai lapok kiállításáért felszámítható illeték), az önkormányzati közigazgatási testületekre hárította át. A 97.000/1924. B. M. számú körrendelet — ugyancsak az 1924. évi július hó 1. napjától kezdődő hatállyal — mind a törvényhatósági jogú, mind a megyei városokban az állami anyakönyvi teendők ellátását a rendes közigazgatási teendők közé sorozta s egyúttal kimondotta, hogy a városokban az anyakönyvi teendők ellátásáért a jelzett időponttól kezdődően az államtól sem fizetést sem tiszteletdíjat vagy államsegélyt igényelni nem lehet. Az állami anyakönyvvezetéssel kapcsolatos minden személyi és dologi kiadásnak az önkormányzati közigazgatási testületekre áthárítása háztartásuknak szóbanlévő terhét az utolsó békeévek idevonatkozó kiadásaihoz képest csak csekély mértékben növelte. így példának okáért a székesfővárosban a szóbanlévő kiadások az 1913. évben 290.621 koronát, az 1939. évben 356.917 P-t tettek ki. Ennek magyarázata az, hogy a személyi és a dologi kiadások általában emelkedtek ugyan, de az emelkedést ellensúlyozza az, hogy lényegesen növekedett az önkormányzati közigazgatási testületeknek az anyakönyvi kivonatok kiállításából eredő díjbevétele is. így a székesfővárosban anyakönyvi kivonatok díja címén az 1913. évben csak 29.700 koronát, az 1939. évben már 119.426 P-t szedtek be. Alkalmasint így alakul a vonatkozó bevételek és kiadások aránya a "többi Önkormányzati közigazgatási testület háztartásában is. A 97.900/1924. B. M. számú rendelet tovbábfejlesztéseképen és a szervezeti rendelkezések összefoglalása céljából a 256.992/1924. B. M. számú rendelet az állami anyakönyvi kerületek szervezetét és személyi ügyeit újból szabályozta. Ezt a rendeletet a városokban a 68.113/1926. B. M. számú rendelet léptette életbe. A 256.992/1924. B. M. számú rendelet 4. pontja szerint a) a székesfőváros mindegyik közigazgatási kerülete, b) minden törvényhatósági jogú és minden megyei város, c) minden nagyközség és minden körjegyzőség egy-egy önálló anyakönyvi kerületet alkot. A körrendelet 5. pontja szerint nagyforgalmú vagy nagykiterjedésű anyakönyvi kerületekben az anyakönyvi közvetlen felügyelőhatóság engedélyével párhuzamos anyakönyvek vezethetők. Ugyanennek a rendeletnek a 6. pontja szerint anyakönywezetők: a) a székesfővárosban a kerületi elöljáró, b) törvényhatósági jogú városban a városi főjegyző, c) m egyei városban a polgármester. A 256.992/1924. B. M. számú rendelet 6. c) pontját az 55.213/1927. B. M. számú rendelet akként módosította, hogy megyei városban a főjegyző az anyakönyvvezető. A 256.992/1924. B. M. számú rendelet 7. pontja értelmében az anyakönyvvezetőhelyetteseket minden városban a városi közigazgatásnál alkalmazottak 13*