Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-872. Törvényjavaslat az állami anyakönyvezés szabályainak módosításáról és kiegészítéséről
872. szám. 93 ben elrendelheti a felsőbb felügyeleti hatóság is. (3) A születést csak a belügyminiszter meghagyására szabad utólagosan anyakönyvezni : a) ha az, akinek születését nem anyakönyvezték, meghalt; b) ha annak a magyar állampolgárnak a születési helye, akinek születése anyakönyvezetlenül maradt, az utólagos anyakönyvezés idejében az ország területén kívül fekszik; c) ha a születés helyét egyáltalában nem lehet kideríteni; d) ha mind a két szülő ismeretlen. A házasságkötés utólagos anyakönyvezése. 26. §. (1) A házasságkötést utólagosan kell anyakönyvezni, ha az anyakönyvvezető a házasságot annak megkötése után azonnal bármely okból nem jegyezte be az anyakönyvbe, továbbá, ha az 1894 : XXXI. t.-c. 31. §-ának második bekezdésében, 34. és 36. §-ában meghatározott esetekben a házasságkötésről szóló jegyzőkönyvet {1894: XXXIII. t.-c. 65. §., jelen törvény 42. §.) nem készítették el, vagy a jegyzőkönyv elkallódott, vagy azt más okból nem lehet megszerezni. (2) Házasságkötést csak a belügyminiszter meghagyására szabad utólagosan anyakönyvezni. Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének és halálának anyakönyvezése. 2 7. §. (1) Magyar állampolgárnak külföldön történt születését, házasságkötését és halálát külföldi anyakönyvi okirat vagy hiteles adatok alapján a magyar állami anyakönyvbe be kell jegyezni. (z) A belügyminiszter magyar állampolgár külföldön történt születésének bejegyzését külföldi születési anyakönyvi okirat, illetőleg a születést hitelesen tanúsító adatok hiányában is megfelelő bizonyíték alapján elrendelheti, ha a rendelkezésre álló adatok szerint a születést nem anyakönyvezték, vagy anyakönyvezték ugyan, de a születést közhitelességgel tanúsító külföldi anyakönyvi okirat megszerzésének lényeges akadálya van. (3) Ha a királyi kegyelemmel törvény esítés következtében magyar állampolgárrá vált gyermek külföldön született, születésének bejegyzését az igazságügyminiszter rendeli el. (4) A bejegyzésre a budapesti IV. kerületi anyakönyvvezető illetékes. (5) Az előző bekezdések rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha magyar állampolgár Magyarországból más államhoz átcsatolt területen az 1921. évi július hó 26. napja előtt született, kötött házasságot vagy halt meg. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területen történt születésre, házasságkötésre és halálra. Hatósági (bírósági) rendelkezésen alapuló utólagos bejegyzések. 28. §. (1) Az 1894 : XXXIII. t.-c. 67. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezést megfelelően kell alkalmazni arra az esetre is, ha a bíróság jogerős határozattal a házasságot nem létezőnek nyilvánította. (2) Az 1894: XXXIII. t.-c. 67. §-ának első bekezdésében és a jelen §-nak (1) bekezdésében meghatározott eseteken felül a személyi állapotot érintő egyéb változásokat az illetékes hatóság (bíróság) rendelkezésére az anyakönyvvezetővel közölt határozat vagy más hivatalos irat alapján az anyakönyvbe hivatalból be kell jegyezni. (3) Származást megállapító olyan bírói határozat alapján, amely nem mindenkivel szemben hatályos, utólagos bejegyzésnek nincs helye. (4) Ha a házasságon kívüli gyermek anyja és természetes atyja egymással házasságot kötöttek, ezt bármely érdekelt kérelmére a gyermek születési anyakönyvébe be kell jegyezni, de csak abban az esetben, ha a természetes atya elismerését az