Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-854. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségével gyanúsított Oláh György országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

854. szám. 529 854. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó utján elkövetett becsületsértés vétségével gyanúsított Oláh György országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőházi A budapesti kir. főügyészség 6.212/1943. f. ü. szám alatt a budapesti kir. büntető törvényszék B. IV. 12.259/12—1942. számú megkeresése szerint nevezett képviselő mint szerző ellen a bíróság Rejtő Reich'Jenő író, budapesti lakos fő­magán vádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Egyedül vagyunk« című időszaki lap 1942. évi október hó 9. napján kiadott 21. számában »Bemutatjuk a piszkos Fred szerzőjét« felirat alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Mr. Howard-Rejtő-Reich, a nagy terézvárosi ponyvakirály és rémregény­gyáros rövid idegkúra után visszatér a Japán-kávéházba.« »De ez még sokkal korábban, a ponyvaregényírás korszaka előtt történt. A ponyvaregényt megelő­zően ugyanis színdarabírással foglalkozott Howard, akkor még kizárólag Rejtő Jenő néven. De hogyan juthatott el az egyszerű, szürke kis pesti magántisztviselő, a hét reált végzett Reich Lajos a pesti színházi pódiumig? A legvalószínűbbnek az a magyarázat tűnik, amely szerint a Színházi Élet egyik befolyásos tőkésének a lányát vette feleségül s ez a tette egyszerre megnyitotta számáraaz érvé­nyesülés útját. Ha valaki átlapozná a Színházi Élet régi évfolyamait, minduntalan beleütközne Rejtő Jenő nevébe. De csak a nevébe, mert míg a többi kolléga: Bús-Fekete László, Békeffi István, Vadnay László, Lőrincz Miklós, Görög László, Lakatos László stb. állandóan fényképeztették magukat, Rejtő Jenő visszavonult az ilyen szerepléstől. Ügylátszik a félszegség már akkor benne volt. Leggyakrabban egyfelvonásost közölt tőle a lap s ezek már mind bemutatott darabok voltak.« A budapesti kir. büntető törvényszék B. IV. 12.259/7—1942. számú végzé­sével megtagadta a mentelmi jog felfüggesztésének kieszközlését, mert a cikket nem tartotta bűncselekmény megállapítására alkalmasnak. Főmagánvádló fel­folyamodására a budapesti kir. ítélőtábla a B. IX. 2.434/1T—1943. számú vég­zésében az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kir. törvényszéket meg­felelő törvényszerű eljárásra utasította, mert a kir. ítélőtábla úgy találta, hogy Képviselőházi iromány. 193&-1944 X. kötet. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom