Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-868. A képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1941. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az1941. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben(1940:XXXV. t.-c.) az 1941. I., - illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 710. és 778. számú jelentései tárgyában

868. szám. 559 tok közül külön kijelölte azokat az egyes rovatokat, amelyek hitelátruházás szempontjából figyelembe vehetők. Az 1939—1940. számadási időszak költségvetéséről szóló 1939 : XVII. t.-c. 6. §-a a számadási időszak költségvetésében a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a számadási időszakon túlterjedő felhasználási idő megállapításának helyt nem adott s ezért hitelmaradványok az 1941. évi kezelésbe átvihetők nem voltak. Az 1941. évi költségvetési hitelekre nézve a törvényhozás a költségvetési időszakon túl terjedő felhasználási időt szintén nem állapított meg. A zárszámadási jelentés szerint az 1941. évre megállapított költségvetési hitelekkel szemben jelentkezik : az átmeneti kiadásoknál Megtakarítás Túlkiadás Előirányzat nélküli kiadás az átmeneti kiadásoknál millió pengő az átmeneti kiadásoknál 69-5 1-2 3-6 605-4 13-5 102-8 30*9 218-7 38-1 összesen ,. 69-5 1-2 3-6 605-4 13-5 102-8 30*9 218-7 38-1 összesen ,. 74*3 721-7 287-7 Az előbbi eredmények szerint, ha ä 74*3 millió P megtakarítást levonjuk a túlkiadás és előirányzat nélküli kiadás összesen 1.009*4 millió P-t tevő összegéből, úgy a költségvetési összhitellel szemben 935*1 millió P túllépés jelentkezik. A következőkben rátérve azoknak a főbb okoknak ismertetésére, amelyek az egyes kiadási csoportokban az előirányzattal szemben jelentkező kedvezőtlen eltéréseket előidézték, ezúttal is mindenekelőtt a területvisszacsatolás folytán előállott általános többszükségletre kell utalni. A személyi járandóságoknál 124*8 millió P túlkiadás jelentkezik fentebbieken kívül az illetmények felemelése folyományaként. Meg kell azonban jegyezni, hogy az ebből származó többletet az évközben megüresedett állások betöltésére nézve— a kezplő állások kivételével — ez évben is fennállott titalom csökkentette. A nyugellátásoknál a túlkiadás 73*4 millió P. Ezt a kedvezőtlen eredményt a nyugellátások felemelésén kívül az ellátásban részesülők számának emelkedése, továbbá az okozta, hogy az alacsonyabb ellátásban részesülőket magasabb összegű ellátást élvezők váltották fel. A felsorolt okok idézték elő az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz való hozzájárulásoknál mutatkozó 22*5 millió P túlkiadást is. A dologi és egyéb rendes, valamint az átmeneti kiadásoknál a túlhaladás 579'1 millió P. Ezt főleg az üzemek foglalkoztatásának lényegesen kedvezőbb alakulása, az Országos nép- és családvédelmi alapnak az előirányzottnál nagyobb összeggel történt javadalmazása, az árvízkárosultak, az elemi csapásoktól sújtott gazdák támogatása, valamint a keleti és erdélyi országrészek visszacsatolásával kapcsolatban elszámolt kiadások okozták. Megjegyzendő, hogy az üzemeknél jelentkező túllépés teljes mértékben fedezetet talál az ott elért bevételi többletekben. Beruházásokra összesen 532*9 millió P fordíttatott, vagyis 137*3 millió P-vel több, mint amennyi a költségvetésben és a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben előirányzatként jelentkezik. A kiadások említett csoportjainál jelentkező túlkiadásokkal szemben az állami adósságok szolgálatánál 2*0 millió P megtakarítás mutatkozik.