Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről

Í64 ISO. szám. rend, a Reichsnährstand keretében szerveztetett meg és a Birodalom minden országában, tartományában működik egy vagy két növényvédelmi hivatal (Pflanzen­schutzamt). Az egyes hivatalok az ismeretek terjesztésében, a szaktanácsadásban és a védekező módszereknek a gyakorlati életbe való bevezetése terén a Berlin­dahlemi Biológiai Intézet utasitásai és tanításai szerint járnak el. Ebben az egy­séges irányításban és vezetésben van a titka annak, hogy a gazdatársadalmat aránylag hamar tudják megtanítani és meggyőzni a tudomány újabb megállapí­tásainak elfogadására és alkalmazására. Olaszország az 1931. évben hozta meg a termesztett növények és mezőgazda­sági termékek kártevői elleni védekezésről és az ezekkel kapcsolatos intézményei­ről szóló törvényét. A földmívelésügyi miniszternek — az ebben a törvényben foglaltak szerint — a növényegészségügyi szakkérdésekben egy bizottság áll ren­delkezésére. A tudományos és kutató munkát több kísérletügyi intézmény végzi, a gyakorlati növényvédelmi szolgálatot pedig felügyelők látják el. Bulgáriában az 1930. évben alkottak törvényt a növényvédelemről. Ez a tör­vény felépítésében hasonló a német és az olasz törvényhez. A növény egészség­ügyi feladatokat a földmívelésügyi minisztérium az erre kinevezett szakszemély­zettel hajtja végre. Spanyolországban az 1940. évben hoztak növény egészségügyi törvényt, amely szem előtt tartja az 1929. évi római nemzetközi növényvédelmi egyezményt. A törvény rendelkezik kutató és kísérleti tevékenységről, növényvizsgálati szol­gálatról és növényvédő állomásokról, valamint védekező akciókról. A növénjá betegségekkel és állati kártevőkkel a kísérletügyi intézmények foglalkoznak ; míg a gyakorlati növényegészségügyi feladatok ellátása a tartományi mezőgazda­sági központoknak növényegészségügyi szakosztályaira hárul. Franciaországban a növényegészségügyi szolgálatot az 1941. évi 1.317. számú törvény szabályozza. Ennek a törvénynek felépítése is a római nemzetközi növény­védelmi egyezményben foglaltakat veszi alapul. A növény egészségügyi szolgálatot 9 növényegészségügyi kerületi felügyelőség látja el. Svájcban a növényegészségügyi feladatok a földmívelésügyi minisztérium mezőgazdasági osztályának ügykörébe tartoznak. A növény egészségügyi szol­gálatról növény egészségügyi felügyelők útján történik gondoskodás. 4. Hazánkban a múlt évszázad hetvenes éveiben találkozunk először növény­egészségügyi intézkedésekkel. Az első ilyen intézkedés arra az időre esik, amikor a füloxera Ausztriában megjelent. Az 1872. évben a földmívelésügyi-, az ipari­és kereskedelemügyi m. kir. miniszter körlevelet adott ki, amely a füloxera-veszélyre felhívta a különböző gazdasági és borászati egyesületeknek és a gazdaközönség­nek a figyelmét. Az 1874. évben már tételes intézkedést is hozott a kormányzat és megtiltotta a gyökeres és sima szőlővesszők mindennemű behozatalát (22.119/ 1874. sz. rendelet). Első törvényhozási intézkedésünk az 1882. évben alkotott XV. törvénycikk, amely a Phylloxera vastatrix rovar ellen követendő rendszabályokról szóló 1881. évi berni nemzetközi egyezményt iktatja törvénybe. A füloxera terjedésével a követ­kező évben is foglalkozott a törvényhozás és megalkotta a füloxera terjedése ellen teendő óvóintézkedésekről szóló 1883 : XVII. törvénycikket. A növénykártevők által okozott rendkívüli nagy nemzetgazdasági károk a következő években még sűrűbben foglalkoztatják a kormányzatot. Az 1889 : XLI. törvénycikk kiegészíti a berni nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1882 : XV. törvénycikket. A földmívelésügyi kormányzat az 1890. évben

Next

/
Oldalképek
Tartalom