Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről

780. szám. 159 A jelen törvény végrehajtásával kap­csolatosan akár köz-, akár magánérdek­ből végzett fertőtlenítés költségét az érdekelt fél köteles megfizetni. A jelen §. alapján szedhető díjakat a földmívelésügyi miniszter rendelet­tel állapítja meg. XI. Fejezet. Büntető rendelkezések. 33. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki kártevők behurcolásának és elter­jedésének megakadályozására (5. és 6. §.), kártevők megjelenésének meg­előzésére (7., 9. és 10. §.), a növény­termesztést elemi csapásként veszé­lyeztető kártevők elfojtására (11. és 12. §.), meghonosodott és rendszeresen megjelenő kártevők leküzdésére (13— 21. §.), a növényvédő szerek, esz­közök és gépek forgalombahozatalára (23. §.), végül a növényegészségügyi sz aktiszt viselők növény egész ségügyi tevékenységére (29. §.) vonatkozó és a jelen törvényben foglalt rendelkezé­seket vagy annak alapján tett ható­sági rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza. A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezései az irányadók. 34. §. A jelen törvénybe ütköző ki­hágások miatt az eljárás a közigazga­tási hatóságnak, mint rendőri büntető­bíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (i) bekezdésének 3. pontjában foglalt ren­delkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi mi­nisztert kell tekinteni. A jelen törvénybe ütköző kihágás ügyében, ha a szabályszerűen felszá­mított kár értéke negyven pengőt nem halad meg, a feljelentés a községi bírónál is megtehető, amely esetben a községi bíróság a rendőri büntető eljárás szabályai szerint ítélkezik. Az ítéletben meg nem nyugvó fél tizenöt nap alatt kérheti, hogy az eljárást a főszolgabírónál újra kezdjék. Ezekben az ügyekben végső fokon az alispán dönt. 35. §. El kell kobozni: minden olyan növényt, növényrészt, növényi terméket vagy tárgyat, a) amely kártevők behurcolására és elterjesztésére alkalmas; b) amelyet tilalom vagy korlátozás ellenére a kijelölt belépőállomások és helyek, vagy növényegészségügyi ellen­őrző vizsgálat elkerülésével vagy növény egészségi és származási bizo­nyítvány nélkül hoztak (csempésztek) be az ország területére; c) amelyet e törvényen alapuló tilalom vagy korlátozás ellenére hoztak forgalomba; d) amelyet hamis, hamisított nö­vényegészségi irattal, nyomtatvánnyal (növényegészségi és származási bizo­nyítvánnyal, tanúsítvánnyal, szállító­vagy ellenőrzőjeggyel stb.) hoztak for­galomba ; minden olyan növényvédő szert, esz­közt, vagy gépet, amelyet engedély nélkül gyártanak, vagy hoznak forga­lomba. XH. Fejezet. Záró rendelkezések. 36. §. E törvény hatálybalépésének napját a földmívelésügyi miniszter ren­delettel állapítja meg. A jelen törvény hatálybalépésével a Phylloxera vastatrix terjedése ellen teendő óvóintézkedésekről szóló 1883 : XVII. törvénycikk ; a mezőgazdaság­ról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. t.-c. VII. fejezetének 50-56. és 58. §-ai; a marokkói sáska irtásá­ról szóló 1907 : XXXI. törvénycikk ; a burgonyarák és kolorádóbogár, vala­mint a burgonyatermesztést veszélyez­tető egyéb betegségek behurcolásának ' és elterjedésének- megakadályozásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom