Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről

154 780. szám. tása és ellenőrzése mellett a gazdasági elöljáró (1942 : XVI. t.-c. 36. §.), ennek hiányában a növényegészségügyi helyi megbízott (30. §.) látja el. Az esetleg felmerülő költségeket a törvényható­sági növényegészségügyi alap (24. §.) terhére el lehet számolni. 9. §. A kártevőktől fertőzött, a fer­tőzöttségre gyanús vagy fertőzés által veszélyeztetett területen a földmíve­lésügyi miniszter, a mezőgazdasági érdekképviselet meghallgatása után, meghatározott vetésforgót vagy nö­vénytermesztési eljárást (talajműve­lést és növényápolást) rendelhet el, elrendelheti, illetőleg megtilthatja továbbá egyes növénynemeknek vagy növényfajtáknak a termesztését. A. földmívelésügyi miniszter megtilthatja a kártevőktől fertőzött, vagy fertő­zöttségre gyanús növény vagy növény­rész elültetését, illetőleg elvetését is. Az előbbi bekezdés alapján fogana­tosított rendelkezések miatt az állam­kincstár ellen kártérítési követelésnek helye nincsen. Különös méltánylást érdemlő esetekben, ha a foganatosí­tott intézkedés súlyos károsodást idéz elő, a' földmívelésügyi miniszter kár­t alanítást adh at. 10. §. A növények kitenyésztésével (szaporításával, nemesítésével), vala­mint kitenyésztett növények és nö­vényrészek forgalombahozatalával vagy elhelyezésével foglalkozó telepek (üvegházak) növényegészségügyi ellen­őrzését a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. IV. Fejezet. A növénytermesztést elemi csapásként veszélyeztető kártevők elfojtásáról. 11. §. Ha valamely kártevő hirte­len megjelenése vagy tömeges elter­jedése a növénytermesztést vagy annak egyes ágát súlyosan veszélyezteti, a kártevő irtásáról és a védekezésről a földmívelésügyi miniszter gondoskodik. Az irtás és a védekezés céljából szük­séges beavatkozást, valamint az irtó és védekező munkálatokat az ingatlan tulajdonosa (haszonbérlője, haszon­élvezője, javadalmasa, kezelője, a továbbiakban : birtokosa) kártalanítás nélkül tűrni köteles. Különös méltány­lást érdemlő esetekben a felmerült károkat a földmívelésügyi miniszter egészen vagy részben megtérítheti. Az irtás és védekezés költségeinek felerésze az államkincstárt, felerésze pedig az illetékes törvényhatósági növényegészségügyi alapot terheli. A földmívelésügyi miniszter az alapot terhelő költségeket — a szükséghez képest — egészen vagy részben előle­gezheti. Annak a községnek az elöljárósága (város polgármestere), amelynek köz­igazgatási területén a földmívelésügyi miniszter irtó és védekező munkálato­kat rendelt el, köteles — a megállapí­tott, ennek hiányában a helyben szo­kásos munkabéreknek megfelelő térítés ellenében — a munkálatokhoz szük­séges kézi és igás munkaerőről gon­doskodni. Nagyobb veszély leküzdé­sére a főszolgabíró (polgármester) a község (város) lakosságát a szükséges eszközökkel és fogatokkal (járóművek­kel) közerőként kirendelheti. 12. §. Ha valamely kártevő hirtelen megjelenése vagy tömeges elterjedése a növénytermesztést vagy annak egyes ágát súlyosan veszélyezteti, a föld­mívelésügyi miniszter a növények, nö­vényrészek vagy növényi termékek for­galmát, piaci (vásári) árusítását nö­vényegészségügyi ellenőrzés alá helyez­heti, korlátozhatja vagy megtilthatja; elrendelheti továbbá, hogy meghatá­rozott kártevők által fertőzött növé­nyeket, növényrészeket vagy növényi termékeket csak a piac (vásár) el­különített részén (zárt, fertőzött piac) szabad árusítani; megtilthatja vagy korlátozhatja növényeknek, növényré­szeknek vagy növényi termékeknek az ország területéről kivitelét és azt kötelező növényegészségügyi vizsgá­lathoz, valamint növényegészségi és származási bizonyítványhoz kötheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom