Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-778. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1941. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel (1940:XXXV. t.-c.) szemben az 1941:II. féléve végén mutatkozó eltérésekről

778. szám. 135 A több-kiadásból esik az I. a II. félévre all 69,492.571 2,624.201 221,782.752 56.105.359 4Ü.Ü39 61 50 44 Indokolások és megjegyzések 1. tétel. A keleti és erdélyi országrész, valamint a délvidéki területek visszacsatolása, továbbá a megnövekedett forgalom miatt feltétlenül szükséges jármű beszerzésekre, járműszerkezetek tökéletesítésére, állomások villamosvilágítási berendezésére, műhelyi és vontatási berendezésekre, felépítmény megerősítésekre, új vonalak építésére, állomások bővítésére, biztosító- és távbeszélőberendezósek létesítésére, valamint üzemi berendezések és felszerelések halaszthatatlan kiegészítésére fordított kiadások idézték elő. Túlkiadást idéztek elő ezenkívül az alábbi kiadások, melyekről a költségvetésben említés nem történt: a) A Délivasúti Fürdőforgalmi és Kereskedelmi r.-t. Összes részvényeinek a vonalhálózaton engedélyezhető jogosítványok egységes elvek szerint való kezelése érdekében történt megvásárlásából folyólag kifizetett 292.025 P. b) Hegyeshalom vasúti állomás és vontatási telep bővítésére állatkivitelünk és átmenő állatforgalmunk előnyösebb lebonyolítása céljából fordított 1,521.315 P 45 f. c) Forgalmi szempontból fontos négy helyi érdekű vasútvonal tulajdonjogának feltétlen elismeréséért kifizetett összesen 1,954.550 P. 2. tétét. A visszacsatolt keleti és erdélyi országrész utasforgalmának lebonyolítása céljából nélkülözhetetlen társasgépkocsik beszerzése, a központi telep további bővítéséhez szükséges ingatlan megvásárlása, az üzemi berendezések és felszerelések kiegészítése, végül a szükségessé vált kocsiszínek, irodák és váróhelyiségek építési költségei okozták. 3. tétel. Az üzem foglalkoztatása az előző számadási időszakokhoz hasonlóan, ebben az évben is a költségvetés összeállításakor alapul vett munkatervnél lényegesen kedvezőbben alakult. Ennek következményeként, továbbá az anyagok drágulása és a munkabérek emelése folytán nagymértékben növekedtek főleg a gyártási anyagokra és munkabérekre fordított s az egyéb üzemi, valamint a dologi kiadások. A kedvező üzletmenet egyben lehetővé tette, hogy az üzem a közigazgatással szemben fennálló tartozásaiból jelentékeny összeget törleszthessen. A nagyobb foglalkoztatás ós a körülményesebb anyagbeszerzés folytán emelkedtek a kiküldetési költségek, a munkáslétszám növekedése és a bérek emelése pedig maga után vonta a gyárak betegségi biztosító intézeteihez, úgyszintén az öregség, rokkantség, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási alaphoz való hozzájárulás ós egyéb kiadások emelkedését is. Növelte a túlkiadást az illetményeknek az 1940. évi 8.000. M. E. és az 1941. évi 4.000. M. E. számú rendeletekkel történt felemelése, továbbá nyugdíjasok berendelése, úgyszintén az a kürülmény is, hogy a személyi járandóságoknál előirányzott évközi megtakarítás nem volt elérhető. Végül a fennálló rendelkezések értelmében kifizetett jutalékok ós a karácsonyi munkabórkiegészítések is meghaladták az előirányzatot. 4. tétel. A munkabérek emelése és az anyagok drágulása idézte elő. ••';