Képviselőházi irományok, 1939. IX. kötet • 721-777., XI-XII. sz.

Irományszámok - 1939-724. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

724. szám. 1§ c) a Jókai-utcában, d) a Szentlélek-utcában, e) a Bástya-utcában és f) a Székelyhadosztály-utcában. III. 20 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a villaszerű új épületeket, amennyiben legalább három szobából, fürdőszobából és mellékhelyiségekből állanak : a) a Bartha Miklós-utca, Fürdő-utca, Libucgáti-sétaút és a Schücz Jánosutca által határolt területen, b) a Fellegvári-utcában, c) a Lépcső-utcában, d) az Ilona-utcában és e) a Gizella utcában. IV. (i) Az I., II. és III. alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfelel: 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. Az építtető a telket csak addig a mélységig és csak olyan módon építheti be, amiként azt az építésügyi hatóság megállapította. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzat kiképzéséhez is köteles alkalmazkodni. 4. Az épület villanyvilágítással, vízvezetékkel, valamint minden lakásban vízöblítéses klozettel kell ellátni és azt a közcsatornába kell bekapcsolni. Amennyiben az utcában közcsatorna még nincsen, ennek megépítéséig derítőberendezést kell létesíteni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi hatóság által előírt nagyságú konyha. A garszonlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozetten kívül, még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát és legalább hat négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 8. A szobák — ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethetők legyenek. 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból 2 garszon3*