Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-635. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a biztosítási vagy biztosításszerű tevékenységet folytató egyesületek állami felügyeletéről szóló 4.070/1940. M. E. sz., továbbá az 500 és 600/1942. M. E. számú rendeletekről

78 635. számi E tilalmak nem zárják ki, hogy az ily egyesület is megtakarításaiból tagjai részére az alapszabályok rendelkezései alapján segélyeket vagy egyéb kedvezményeket juttasson és amennyiben vagyona a biztosítási ügyletekből eredő kötelezettségeire szükséges fedezetet meghaladja, támogatásukra jóléti intézményeket létesítsen. (3) Biztosító egyesület a biztosítási kötelezettségeiből eredő kockázatokat részben vagy egészen rendszeresen valamely biztosító vállalatra nem háríthatja át. (4) A jelen §-ban foglalt tilalmak nem zárják ki azt, hogy a biztosító egyesület valamely biztosító vállalattal tagjai, mint biztosítottak részére csoportos balesetbiztosítási szerződést kössön. Ilyen esetben a biztosító egyesület költségei megtérítésének kikötése mellett kötelezettséget vállalhat arra, hogy a tagok szolgáltatásait a biztosító vállalat részére beszedje, a biztosító vállalat szolgáltatásait pedig a kedvezményezettekhez juttassa. Ahhoz azonban, hogy a biztosító egyesület ily csoportos balesetbiztosítási szerződés kötésére vonatkozóan biztosító vállalattal megállapodást létesíthessen, a pénzügyminisztertől engedélyt kell kérnie. 3. §. (1) Nem lehet a jelen rendelet szempontjából biztosító egyesületnek, sem pedig önsegélyző egyesületnek (39. §.) tekinteni az olyan egyesületet, amely tagjaival szemben biztosítási szolgáltatásokra valamely belföldön működő biztosító magánvállalat részére engedélyezett életbiztosítási módozat jóváhagyott feltételeivel teljesen megegyezően kötelezi magát és kötelezettségeit az illető biztosító magánvállalattal is egészében magára vállaltatja, ha a biztosító magánvállalat, mint együttkötelezett adóstárs egyetemleges kötelezettséget vállal közvetlenül a biztosított egyesületi taggal szemben is. Ennek azonban nemcsak az egyesület alapszabályaiból kell kitűnnie, hanem ezt a minden egyesületi tagnak kiszolgáltatandó tagsági igazolványon a biztosító magánvállalat részéről cégszerű aláírással ellátott elismerő és kötelező nyilatkozatban is kétségtelen kifejezésre kell juttatni. (2) Az előző bekezdés értelmében adóstársként kötelezettséget vállaló biztosító magánvállalattal szemben az ily biztosítások tekintetében is kiterjed mindazoknak a jogszabályoknak és felügyelőhatósági rendelkezéseknek érvénye, amelyek a biztosító magánvállalat által közvetlenül megkötött életbiztosításokra vonatkoznak, azzal a kivétellel, hogy a biztosító magánvállalat a kötelező nyilatkozatával ellátott egyesületi tagsági igazolványon felül külön kötvényt nem állít ki. (3) Nem lehet a jelen rendelet szempontjából biztosító vagy önsegélyző egyesületnek tekinteni az olyan egyesületet sem, amely alapszabályai vagy a tagoknak kiadott nyilatkozatai szerint azokkal szemben biztosítási kötelezettségek teljesítését nem vállalja, hanem valamely biztosító magánvállalatnál részükre biztosítási ügyleteket közvetít, avagy helyettük és nevükben megbízásukból biztosítási ügyleteket köt. (4) A jelen §. (1) és (3) bekezdéseiben említett egyesületek alapszabályait vagy ezek módosítását az illető egyesület feletti felügyeletet gyakorló miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg láttamozza, illetőleg hagyja jóvá. II. Fejezet. A biztosító egyesület alakulása. 4. §. (1) Biztosító egyesület alapszabályait láttamozás végett a pénzügyminiszternek köteles bemutatni. Egyesület semmiféle biztosítási tevékenységet nem fejthet ki, mielőtt alapszabályait a pénzügyminiszter nem láttamozza. A jelen bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 3. §. (i) és (a) bekezdése alá eső