Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-633. Törvényjavaslat a közélet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes büntető rendelkezésekről

u 633. szám. a személyes, mint a vagyoni — úgy az adott, mint az ígért előnyt. A »kötelességnek hivatalos hatáskörben vagy szolgálatban« való megszegésére is az 1. §-nál elmondottak állanak. Kötelességszegés természetesen az is, ha a közhivatalnok olyan esetben, amidőn a döntés belátására van bízva, például valamely kedvezmény odaítéléséről, valamely állás betöltéséről van szó s e célból több, egyaránt jogosult kérvényező vagy pályázó közt kell választania, nem pártatlanul mérlegel tárgyi szempontokat, hanem saját előnyét tekinti mindent lenyomó súlynak. Ugyancsak kötelességszegés, ha a megvesztegetett közhivatalnok nem hivatott ugyan a döntésre, de ennek előkészítése végett tényeket kell megállapítania,' véleményt kell előadnia és e tevékenységében tér le az elfogulatlan tárgyilagosság útjáról. E tekintetben a magyar bírói gyakorlat már meglehetősen szilárd elveket alakított ki. A Btk. a kötelességszegésre irányuló passzív vesztegetés büntetéséül általában két évig terjedhető fogházat (465. §. első bekezdésének második tétele), — bíróra, vizsgálóbíróra és esküdtszéki tagra öt évig terjedhető fegyházat (Btk. 468. §.) állapít meg, egyelőre figyelmen kívül hagyva a tényleg véghezvitt kötelességszegés esetére szabott büntetéseket. Bizonyos hivatali kötelességekkel kapcsolatos passzív vesztegetésnél az 1915: XIX. t.-c. 9. §-ának második tétele öt évig terjedhető börtönt rendel. Ezek a külön védelemben részesülő hivatali kötelességek az idézett törvénycikk 7. §-ának első bekezdése szerint a fegyveres erő és honvédelmi célú intézmények részére szóló szerződésnél, a fegyveres erő céljára történő szolgáltatásnál való közreműködésre vonatkoznak. E felsorolásnak az 1939: II. t.-c. 191. §-ában foglalt kiegészítését már fentebb ismertettem. A javaslat a bűntetté minősítést és az öt évig terjedhető börtönbüntetést teszi általánossá. Nem téveszti azonban szem elől, hogy a passzív megvesztegetésnek, a megvesztegethető közhivatalnokok eltévelyedéseinek lehetnek olyan súlyos esetei, amelyek az állami élet törvényes rendje s a közélet erkölcsi tisztasága érdekéből még ennél is szigorúbb megtorlásra szorulnak. Már a Btk. 468. §-a öt évig terjedhető fegyházbüntetést rendelt a megvesztegetett bíróra, vizsgálóbíróra és esküdtszéki tagra, habár ezek hivatali kötelességüket nem szegték is meg. A 469. §. 1. és %. pontjai a büntetést öt évtől tíz évig terjedhető fegyházra emelik a törvényellenesen ítélő vagy határozó bíróval és a kötelességellenesen eljáró vagy intézkedő vizsgálóbíróval szemben. Ezenfelül egyes esetekben mai jogszabályaink is rendelnek fegyházbüntetést a bírákon és az ügyészeken kívülálló megvesztegetett közhivatalnokokra is. így a Btk. 467. §-a értelmében azon közhivatalnok, aki az adott vagy ígért ajándékért vagy jutalomért hivatali kötelességét megszegi: öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. A Btk. 469. §-ának harmadik pontja szerint öt évtől tíz évig terjedhető fegyház a büntetése annak a közhivatalnoknak, aki valamely árverésnél, szerződéskötésnél, szállításnál és közmunkánál szegi meg kötelességét akként, hogy azáltal tízezer pengőt meghaladó kárt okoz. A Btk.-nak még az volt az álláspontja, hogy a gazdasági jellegű tevékenység nem lehet hatósági tennivaló s így a közhivatalnoknak e téren véghezvitt károsító cselekménye külön törvényes rendelkezés hiányában legfeljebb hűtlen kezelés címén lenne büntetendő, azaz éppen úgy, mintha azt magánszemély megbízottja vagy alkalmazottja követte volna el. Ma már az 1940 : XVIII. t.-c. 3. §-ának rendelkezése folytán a közcélok érdekében folytatott gazdálkodás épp olyan megítélés alá esik, mint más közigazgatási vagy közüzemi működés. Az 1915 : XIX. t.-c. 8. §-a öt évig terjedhető fegyházbüntetést rendel arra a megvesztegetett közhivatalnokra, aki az említett törvénycikk 7. §-ában meg-