Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-653. Törvényjavaslat a honvédelemről szóló 1939:II. törvénycikk, valamint az 1914-1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938:IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről
342 658. arám. szorul, mert hiszen a szóbanforgó 9. §. utolsó bekezdésében megjelölt olyan személy, aki zsidó nővel vagy a fentiekben meghatározott zsidó vonatkozású, de zsidónak esetleg nem is minősülő nővel köt házasságot, asszimilálódásra hajlamosnak töbjré már nem tekinthető. Ez felel meg a zsidó mivolt meghatározásának alapjául vett 1941 : XV. törvénycikk megalkotásánál a törvényhozás által fajvédelmi szempontból érvényesíteni óhajtott mértéknek, illetőleg elvi álláspontnak. A 2. §-hoz. Minthogy a zsidók a javaslat 1. §-a értelmében leventeképzésben nem részesülhetnek, e helyett őket olyan előképzésben kell részesíteni, amely a kisegítő szolgálat természetének felel meg. Kétségtelenül szükséges ugyanis a zsidó ifjúságot a lehetőséghez képest nemzeti szellemű irányításban és ennek megfelelően testi előképzésben is részesíteni, hogy ily módon a reájuk váró kisegítő szolgálatot kellő felkészültséggel és a közre értéket jelentő mérvben láthassák el. A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés lehetőséget ad a honvédelmi miniszternek arra, hogy abban az esetben, ha a kisegítő előképzésre kötelezetteknek alacsony száma miatt egyes községekben (városokban) nem érdemes az állandó folyamatos előképzésre pénzt és munkát fordítani, mert az eredmény nem állna arányban a befektetéssel: —• a heti előképzés helyett ezekben a községekben (városokban) lakó kötelezettekre vonatkozóan összefüggő előképzést rendelhessen el. A (3) bekezdés értelmében a leventekötelezettséggel kapcsolatban megállapított büntetőrendelkezések alkalmazandók az előképzési kötelezettséget teljesítőkkel szemben is. Ez a rendelkezés indokolt, mert fölöslegesnek látszik az előképzési kötelezettséget teljesítőkkel szemben a leventekötelezettséggel kapcsolatos, teljesen kielégítőknek bizonyult büntetési szankciók helyett más büntetőrendelkezéseket alkotni. A 3. §-hoz. A §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés a javaslat 1. §-ában a zsidóknak a fegyveres szolgálatból kizárására vonatkozóan foglalt rendelkezésnek folyománya. A zsidók a fegyveres szolgálat helyett a hadkötelezettség alapján a köz érdekében álló s a honvédelem céljait is előmozdító más szolgálatot teljesítenek. Ez a kisegítő szolgálat lényege. A helyes értelmezés érdekében a Hvt. 230. §-át is meg kell itt említeni, mert nyilvánvaló az, hogy a kisegítő szolgálatra alkalmatlanoknak — miként a katonai szolgálatra nem alkalmas nemzsidóknak — a közérdekű munkaszolgálatra szintén tekintetbe kell jönniök. A (2) bekezdés értelmében a zsidók a kisegítő szolgálatot rendfokozat, illetőleg karpaszomány nélkül teljesítik még abban az esetben is, ha korábban tiszti vagy tiszthelyettesi (altiszti) rendfokozatuk volt vagy karpaszományt viseltek; tartalékos tiszti kiképzésre sem jelentkezhetnek. Ez a rendelkezés a kisegítő szolgálat természetéből és rendeltetéséből következik és célja az, hogy a zsidók a hadkötelezettség alapján ne kerüljenek olyan helyzetbe, amelyben netán irányító, vezető vagy oktató (kiképző) tevékenységet fejthetnének ki. A karpaszomány a tartalékos tiszti kiképzésre való jelentkezés elfogadását jelenti, annak látható jele; erre tehát — minthogy a kisegítő szolgálatban tartalékos tiszti rendfokozat sem érhető el — a kisegítő szolgálatban eleve nincs is szükség. A bekezdés utolsó mondata azt a rendelkezést tartalmazza^ amely abból a célból szükséges, hogy kiküszöböltessék annak a lehetősége, hogy a zsidó régi rendfokozatával vagy karpaszományviselési jogosultságával bárhol is, tehát a polgári élet körében, élhessen. A (3) bekezdéssel kapcsolatban megjegyzem, hogy az úgynevezett papi (papjelölti) kedvezmény a kisegítő szolgálatra kötelezettekre is kiterjed, a kedvezmény valóságos érvényesülését azonban rabbijelöltek- és rabbik tekintetében a kisegítő szolgálattal kapcsolatban mutatkozó szükséglet arányára kell korlátozni. A (4) bekezdéshez előadom, hogy a Hvt. 45. §-a — a hozzáfűzött miniszteri